Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International

ban, részint színesen."

12 Bár a tradicionális akadémiai oktatáshoz hasonló képzési láncolat kiépítésének igénye érzékelhető, sem a gipsz-, sem az élő minták tanulmányozása nem foglalta magába az egész emberi alakot, így nem jelentett kiterjedt művészeti tanulmányokat." Mivel ebből az időszakból nem ismerünk növendéki munkát, csak feltételezni lehet, hogy a fejtanulmányokhoz ülő modellek illetve az esti tanfolyamon időnként beállított „élő minták" - között nők is voltak. Az alakrajzi órák a Mintarajztanoda Rumbach utcai épületének első emeletén zajlottak, ahol „egy különálló, és a héber vallású háztulajdonos által istentiszteleti czélra szánt pavillon az iskola czéljára szintén kibéreltetvén, szűk ugyan, de legalább jó felső világítással bíró festőműhellyé alakíttatott át".

14 (Feltételezhető, hogy a főváros zsidónegyedében bérelt épület kiválasztásában a helyiség eleve szerepet játszott, ez „az udvari szárnyra épített pavillonból alakított" festőterem azonban gyakran használhatatlan volt, mivel oda „szeles időjárás alkalmával visszaverődfött] a füst".)

11 Az elégtelen körülmények ellenére az oktatás eredményes volt, ezért a tanári testület úgy dönthetett, hogy az 1873-as bécsi világkiállításon a Mintarajztanoda „azon szakmának terményei által legyen képviselve, melyben addig a lehető legtöbb eredményt elérni lehetett. Ez a dombormintákról és élő alakokról való figurális rajz vala."

16 A Mintarajztanoda működésének első évei a gyökeresen eltérő képzési célok tarthatatlanságát, valamint az igényeknek és a lehetőségeknek való meg nem felelésüket bizonyították az új vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston számára is.

17 Az intézmény szelektálhatott hivatalos céljai között: a helyszínrajzolás gyors leépítésével és az iparosképzés lassú elsorvasztásával

lH a magas szintű művészeti képzésre koncentrálhatott. Ez annál is fontosabb volt, mivel ennek hiányában számos növendéket elveszítettek.

1

'' Az alaktanulmányok kiterjesztése azonban nem pusztán óraszám-emelkedést jelentett,

20 hanem a képzés metodológiájának megreformálását is: az akttanulmányok bevezetését (az 1874/75-ös vagy az 1875/76-os tanévben),

21 valamint antik szobrok föszöntvényeinek beszerzését (1876/77).

22 A bonctan megújult oktatásához (1875/76)

23 kapcsolódóan figurális „compositio-gyakorlatokat" is végeztek a növendékek (1876/77).

24 Vagyis, olyan tanulmányok kerültek a középpontba, amelyek meghaladták a rajztanárképzés igényeit, vagy azokat az „alapokat", amelyeknek birtokában a leendő művészek külföldi akadémiai stúdiumokhoz kezdhettek.

21 Valójában az egész emberi alakra kiterjedő gipsz- és élő minták utáni tanulmányokkal a Mintarajztanodában a nemzetközi művészeti akadémiák képzési láncolatához hasonló rendszer épült ki, bár a felzárkózásra tett igyekezet miatt a mintának tekintett klasszikus elmélettől és gyakorlattól idegen módon az akttanulmányok legalább egy éven keresztül úgy folytak, hogy azokat nem előzte meg egész alakú gipszminták másolása. Kezdettől fogva férfiakat alkalmaztak az akttanulmányokhoz, de a növendéki munkák révén két, fejtanulmányhoz ülő női modellről is tudni lehet (egyikük legalább két éven keresztül dolgozott az intézményben).

26 Mivel a növendéki munkák bekerülését a Mintarajztanoda gyűjteményébe olyan szelekció előzte meg, amely a férfi testfelépítés realisztikus megjelenítését (académies) és az idealizáló női fejtanulmányokat preferálta, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az akttanulmányokhoz kezdettől fogva pózoltak női modellek is. (1882-re datált az egyetlen ismert és fennmaradt női hátakttanulmány.)

28 A kiterjedt alakrajzi stúdiumokat egy személyben Székely Bertalan vezette. A parlamentnek benyújtott jelentés szerint az oktatás egységes, fokozataiban egymásra épülő tanmenetének az eredménye „általában igen kielégítő volt, néhány jobb tehetségű, s alaposabban előkészült régibb növendéknél pedig oly sikeres haladást lehetett észlelni, különösen az élő fejminta után készült rajzbeli és festett tanulmányok körül, mely a külföldi legkiválóbb szakiskolák e nemű termékeivel mérkőzhetik."

29 A Mintarajztanoda művészeti képzésének (állami) támogatásáról tanúskodik az intézmény számára 1876-ban emelt új épület is, ahol az első emeleti „sugárúti homloksor egész hosszát két rajzterem foglalja el. Az egyik az ún. aktterem (kétablakos), hol egész alakú élő mintáról folynak a rajzés festészeti tanulmányok. Ez egyúttal a boncztani előadások tanterme. Ebbe nyílik a másik ötablakos és legnagyobb rajzterme az intézetnek, hol egész alakú remekkori szoboröntvények képezik a rajztanulmányok tárgyát (antik terem). Ugyanezen két rajzteremben folynak az élő fejmintáról (Kopfmodell) való rajz- és festészeti gyakorlatok.""' Az alaktanulmányok menetéről Székely Bertalan írása tudósít, amely az 1878-as párizsi világkiállítás alkalmából németül is megjelent.

51 Székelyt tanügyi munkásságának elismeréseképpen a francia becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki.'

2 Bár Székely könyve az afelett érzett fájdalommal zárult, hogy „az ún. mesteriskola vagy atelier tanítás, hol a kezdő művész a tapasztalt mester tanácsával élve, de már saját szárnyain emelkednék magasbra tűzött czélja felé", a „helyi viszonyok miatt egyelőre még nincs intézetünk tankörébe befogadva",

5

' ez az állapot nem tartott sokáig. A magas szintű alakrajzi képzésnek

34 - és az általa aratott (nemzetközi) sikereknek - köszönhetően megnyílt az út az akadémiákhoz csatolt stúdiók képzési gyakorlatának hazai megvalósítása felé. Az 1878/79-es tanévtől fogva ugyanis „megengedtetett, hogy a figurális rajz és festészet rendes tanára Székely Bertalan történelmi festésznek 2-ik emeleti tanárszobája egy atelier-ablak beillesztése által használható műteremmé alakíttassák át."

35 Ezzel nemcsak Székely műteremgondjai enyhültek, hanem egy szervezetileg és helyileg a Mintarajztanodához kapcsolt, de facto mesteriskola {atelier) nukleusza is kialakulhatott, ahova Székely diákjai rendszeresen bejártak, és ahol a tanár a kompozíció-óráit is tartotta.'

6 A magas szintű alakrajzi tanulmányokon alapuló, a nemzetközi akadémiák képzésével párhuzamos művészeti oktatás kiépülése felvetette annak szükségességét, hogy a rajztanárképzést ettől elválasszák. Ehelyett azonban az alapszintű mintarajztanodai művészképzést különítették el az akadémiai tanulmányoktól egy többlépcsős oktatási