Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Magyar László András: A testszemlélet 19. századi változásainak tudományos háttere / The Scientific Background to the 19th-century Changes in the Attitude to the Body
gazdasági bajok lehetséges forrása jelenik meg a színen. Minthogy azonban evvel párhuzamosan a nemek közti alárendeltségi viszony fokozatosan megszűnik, a nemi (szexuális életben betöltött) szerepek egyenjogúsításának folyamata is lassan megindul. A látható test A test mint látvány is átalakult, és itt nem elsősorban a divat változásaira vagy a biedermeier szemérmességre kell gondolnunk, hanem részint arra, hogy az emberi test mint mikrokozmosz - a nagy rend tükre és legtökéletesebb leképezése, Isten képmása - megszűnt létezni, önálló világként is csak láncszeme lévén nagyobb folyamatoknak, részint pedig arra, hogy a testet új méretben, dimenziókban, a korábbinál aprólékosabban is vizsgálni kezdték. Noha a mikroszkóp még a 17. század terméke volt (Robert Hooke, 1635-1703, Antoni van Leuwenhoek, 1632-1723), a mikroszkopizálás divatja, mint a felsőbb osztályok szórakozása, csak az 1840-es években terjedt el, és ekkoriban jelentek meg az első mikroszkópos anatómiák is (pl. Joseph Engel, 1816-1899). 2 " A mikroszkopikus kórokozók azonosítására is ebben az időben kerülhetett sor (Friedrich Gustav Jacob Henle, 1809-1855, Louis Pasteur, 1822-1895). 26 A test alapegységének pedig egyre inkább a sejtet kezdték tekinteni (Matthias Jakob Schleiden, 1804-1881, Theodor Schwann, 1810-1882, Ján Evangélista Purkinje, 1787-1869). Az első rendszeres szövettani, sejttani, bakteriológiai szakkönyvek is a 19. század termékei, nem beszélve a század végén megjelenő röntgenről. A test tehát „befelé" kitágult, tere megnőtt, új világok jelentek meg benne, új távlatokat nyújtva szemlélőinek. Fontos tudnunk, hogy az élettudományok korabeli fejlődésével a magyar szakemberek lépést tartottak, sőt, különösen a század 60-as éveitől e fejlődésben fontos szerepet is játszottak (pl. Hőgyes Endre, Korányi Frigyes, Kaposi Mór, Politzer Ádám, Balassa János, Csermák János, Semmelweis Ignác stb.). A tudományos haladást, kü2. Rudolf M. , Arringe: A súlyos szoknya okozta ártalmakat bemutató fotó (The damages caused by the heavy skirt), 1906 lönösen 1867-től, törvényi és intézményi háttér is támogatta. (A budapesti Pasteur-intézet például 1890-ben létesült, Hőgyes Endre vezetésével.) A technikai fejlődés: a dagerrotípia, majd a fényképezés, végül a mozgókép feltalálása szintén a testszemlélet változásait eredményezte: megjelent az albumfénykép, a portréfotó, az erotikus fotó és a pillanatkép, amely a testábrázolásban és a művészetekben egyaránt új utakat nyitott. A testről alkotott „kép" demokratizálódott, és egyben értékéből is sokat vesztett. A művészi és a tudományos testábrázolás - amely korábban könnyen keveredhetett - az ún. „művészeti anatómiák" 27 kivételével külön utakon kezdett járni. (A műfaj megjelenése már maga e szétválás tünete.) A kultikus test A század közepétől, az altatás felfedezésétől (William Thomas Morton, 1819-1868) válik lehetővé a sebészi műtéti technika rohamos fejlődése is: az orvos ekkortól szemlélheti először huzamosabb ideig „viviszekciós", eleven állapotában a testet, illetve avatkozhat be működésé3. Illusztráció Jacques Delpech a hát ortopédiájával foglalkozó könyvéhez (Illustration from the book of Jacques Delpech), 1830
