Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Magyar László András: A testszemlélet 19. századi változásainak tudományos háttere / The Scientific Background to the 19th-century Changes in the Attitude to the Body

színházban az alakok ódon - és néha már korhű - kosztü­möket öltenek, az építészetben a klasszicizmus hódít, a di­vatban pedig eleinte a görög mintákat majmoló empire az uralkodó. Ekkoriban születnek a művészettörténeti korsza­kolások, elkezdik használni a reneszánsz, gótikus, barokk, rokokó kifejezéseket: az ember és az őt hordozó test ezál­tal szintén történeti produktummá válik (Hippolyte Adolph Taine, 1828-1893, millieu-elmélete), vagyis csu­pán történetileg lesz értelmezhető. A kétnemű test Részben az anatómia, élettan előrelépése, részben pedig a korábban vázolt fejlemények következtében az emberi test nem csupán állatibbá vált, hanem kétneműbbé is. Magya­rul: a férfi és a női test közötti, a középkorban egyértelmű­nek tekintett, ám a 17. században is még nyomatékosan hangsúlyozott azonosságok is másod­lagossá homályosultak. A női testet ugyanis a 18. századig az európai gon­dolkodás a férfitest csökevényesebb paralleljének, változatának tekintette. A 19. századra azonban két egyenran­gú, alapvetően eltérő testtípus jelent meg a színen. 16 A női és a férfi test kö­zötti élettani, anatómiai - és ennek következtében szimbolikái - „fokoza­ti" különbségek súlya ezzel egy időben fokozatosan csökkenni kezdett, így az „ember" immár nemcsak a férfival volt azonos, hanem férfi és nő együt­tese lett, és ez a szemlélet nem csupán a tudományra, a művészetekre, hanem az átlagember gondolkodására is las­san rányomta bélyegét. Az orvosi is­meretterjesztő irodalomban megjelent a kifejezetten nőknek szóló egészség­ügyi útmutató műfaja, amely általános dietétikai, higiénés tanácsokon kívül már a nemi élet kérdéseire is egyre gyakrabban kitért. 17 Az újfajta patoló­giai anatómiák, kórbonctanok, tör­vényszéki orvostanok ugyanakkor - a beteg, eltorzult szervet vizsgálva ­a kórok és így a test egyedi jellegére hívták föl a figyelmet.'" 1. Johannes Bochenek: A normális női alak antropometriai ábrája (The normal female figure's antropometri­cal representation), 1875 A társadalmasított test A test szocializálása szintén a felvilágosodásnak, az abszo­lutista (nemzet)államnak köszönhető. A már a 18. század második felében fellendülő közegészségügy (Johann Peter Frank, 1745-1821) 19 az emberi testet alárendelte a társa­dalmi, valójában államérdeknek. Az egészségügyi törvé­nyek (hazánkban Generale Normativum in Re Sanitatis 1770, Közegészségügyi Törvény 1876) egyfelől az állam gondoskodó és ellenőrző szerepét, másfelől az egyéni tes­ti szabadság korlátozását hangsúlyozták. Az aufklärista egészségpolitika nemcsak a közegészségtanok, a higiéni­kus munkák, sőt enciklopédiák, felvilágosító egészségtanok, házassági, szexuális, gyermeknevelési tanácsadók tömegét hozta létre, hanem egyenesen a test tudományos (orvosi-rendőri) ellenőrzését is ajánlotta. Ennek a „trend­nek" a következménye a sorozóbizottság, a kötelező ol­tás, a patikafelügyelet intézménye, az orvosi, sebészi és bábatevékenység szabályozása, 20 az egészségügyi törvények megszületése, a hamvasztásos temetkezés propagá­lása, később az iskolaorvosi és állami, illetve biztosító-orvosi intézmény, a társadalombiztosítás, anyavédelmi szervezetek, közegészségügyi felügye­letek kiépülése stb. A közegészségügy, higiéné fejlődése különösen az 1830­as évek nagy kolerajárványai után gyorsult föl nyugaton, hazánkban pe­dig az 1876-os közegészségügyi tör­vényben és Fodor József munkásságá­ban érte el csúcspontját. 21 A felszabadított test A test szocializálása, a női és a férfi test elkülönülése és az egészségügyi-felvilágosító irodalom eredményeképpen eshetett szó egyre többször - különösen a század máso­dik felétől - a nemi élet kérdéseiről is. Noha a kor nyelve {diskurzusa) e tekintetben igen óvatos volt, és leg­szívesebben félrevezető körülírásokat alkalmazott, lassanként, részben a neomalthusiánus 22 gazdasági, illetve az Otto Zacharias-féle (1834-1898) szociális szempontú nővédelem, 2i a fogamzásgátlás, születésszabályozás térnyerése, 24 részben pedig a női emancipáció, a nők részleges munká­ba állása, tanulása, végül pedig nem lebecsülendő mértékben az irodalom (Stendhal, Tolsztoj, Ibsen, Zola - ná­lunk Bródy Sándor) hatására átala­kult a nemiség, a nemzés és a szexuá­lis élet szemlélete is. A kielégített test, mint a jól-lét, az elnyomott pe­dig mint orvosi és társadalmi, sőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom