Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
87 Városliget, 244 télen Wellbach 245 88 Lipót kőrút 246 •j-247 89 Párizs, Normandia 248 90 Párizs 1897 Sucy en Brie, Marseille, 249 Venedig, Fiume, Pest 1898 (ősz) két táj (Városliget) (tavasz) aranyérem 250 (Újpest) 251 is megért valaha, új korában, legalább hatvan krajcárt. És kell a szeg a száradó képeknek is." (Malonyay 30.) A leírás valószerűségét bizonyítja az a néhány felvétel, melyek Mednyánszky műtermében készültek. (Deák 10., 30.) 243 „Ezekben az években töltött egy teljes esztendőt Liptón és Árvában portrékat, tájképeket festve." (Czóbel 65.) 244 Helfgott Sámuel vurstíibeli fényképészre utal - Pékár szerint: „az amerikai spiri úszta"-, akinek Secessio nevű üzlete 1884—1930 között működött. Mednyánszky egy későbbi feljegyzésében is említi nevét [1907. július 11.] Lyka Karoly 1898-ban azt írta, hogy: „egy télen kibérelte a Városligetben egy gyorsfotográfus műhelyét, amelynek falain át gyönyörű tájképeket lehetett látni, mert ezek a falak semmi összefüggésben nem állottak egymással." (Enigma, 24/25, 2000. 271.; Szakács 58.; A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1896-1909. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, 1996. 141-142.; Tamás 65.) Egy évszám nélküli feljegyzésében Mednyánszky felírta néhány városligeti modelljét: „Városliget. Fekete István, Piroska, két kocsis (lakás Glücknél)" - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 245 Wellbachon élt barátja, gr. Csáky Zénó (1840-1905) főrendiházi tag, egy időben Szepes vármegye főispánja, élt. (Czóbel 65.) Mednyánszky portrét is készített róla. (Kőszeghy, Elemér: Bildnismalerei in der Zips. Kezmarok, 1933. No 242.) Itteni modelljeiről írta egy keltezetlen feljegyzésében: „Wellbach. Bezsilla f, kertészlegény egy vándorlegény f." - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 246 Ma Budapest V, XIII. Szent István krt. Erről a műterméről nem tudunk közelebbit, 1888-ban a IV. Hatvani u. l-ben volt bejelentve. 247 Apai nagyanyja Richert de Vhir Eleonóra, 1889. április 1-én halt meg Beckón. Néhány nappal ezután Justh Zsigmond megörökítette naplójában találkozását Mednyánszkyval: „Reggel szegény Mednyánszky László jő hozzám, kinek nagyanyja pár nap előtt meghalt. Igen megviselte e reá nézve valóban nagy csapás. Halvány szemei beestek, s végtelen szomorú kifejezésök van. Azt mondja, most már családja szétesett, hogy az öregasszony halott, megszűnt közöttük az összekötő kapocs. Ezt mondta, de azt érzettem szavaiból, hogy most már egészen egyedül érzi magát a világon! Önkénytelenül vigasztalni igyekszem: De hát nővéredet, sógorodat szereted. 'Qui mais ceux-là se suffisent-' [Igen, de őkjól megvannak magukban] Mondja halkan, lekonyult fejjel - s ebben igaza van. Pedig milyen magány ez! Milyen űrrel van ez az ember szemben! Pedig egy egész világot elárasztó érzéssel van tele a szíve. Egyike azoknak, kik valóban rá vannak a művészetre szorulva!" (Justh 371.) 248 1889 májusában még Budapesten volt, ekkor festi ajusth Zsigmond portrét. (Justh 408.) Ld. méga 177. jegyzetet. 249 Az 1897-ben Marseille-ben tett látogatásáról írta egy dátum nélküli feljegyzésében: „Marseille. A görög hajós f*', kivel többször voltunk együtt; a toszkániai hajósok, kik el akartak vinni Livomóba; egy angol hajóst mentem meglátogatni a hajóján a külső kikötőben, egy jó órára Marseille-től; a két hajós, akivel kimentünk a szabad tengerre." - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 250 Mednyánszky az 1898-as tavaszi tárlaton állította ki a Hegyi táj c. képét, amelyre megkapta a nagy állami aranyérmet. A festmény ma a Magyar Nemzeti Galériában található (MNG ltsz. 89.83 T.). 251 Mednyánszky több helyen és több alkalommal is lakott Újpesten, illetve Megyeren. Mint egy keltezés nélküli feljegyzésében írta: „tavasszal vettük ki Paczkával az újpesti műtermet. Nyáron visszajövet azt el találtam foglalva, s kivettem a Konekét júliusban" - [MNG 1927-1369], [35. füzet] Egy 1908 augusztusában írt feljegyzése szerint Telepy Károly (1828-1909) festőművésznél is lakott, valószínűleg 1886-ban, aki az 1870-es évek közepén „Újpestnek megyeri részében a Duna mellett élt", tavasztól őszig tartózkodva itt családjával, s első Újpesten készült képei 1874/1875-ből valók. Szintén a Telepy-villára utal egy dátum nélküli feljegyzésében, itteni modelljeiről is írva: „Újpest. Telepy-villa. Gazdag , Szálai f, huszárok f, a palotai veres sapkás" - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 1890. október 29-én Czóbel István arról ír Justh Zsigmondnak, hogy, Mednyánszkynak Újpesten „két lakása is van, azokat ki adta az egyik Kurdinak és egy Molnár nevű alföldi barátjának, az asszonyok főznek neki, takarítanak, és ő a mint írja nagyon boldog ezek közt a naiv emberek között, a kiknek nincsenek idegeik." (Az adatért Gosztonyi Ferencnek tartozom köszönettel.) Ez a műterem azonos lehet a Jakobey Károly, illetve Lötz Károly által használt újpesti műteremmel, amely a megyeri kápolna déli szomszédságában volt. Hoportyán János 1894-ben Mednyánszkynak írt levelén szerepel a címzés:
