Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
1899 (ősz) Vanp. 252 (Vasvári Pál) 253 (tavasz) virágzó fák 254 (Vasvári Pál) 1900 (ősz) lankás 255 (Vasvári Pál) (tavasz) Budán (nyár) Polhora 256 (ősz) csavargók 257 Vasvári Pál 899 Vasvári Pál 900 Dalmácia, Budán 258 901, 902, 903, 904 Bécs 1901 tavasz (virágzó fák) 259 Vasvári Pál nyár Dalmácia 260 ősz Bécs 261 „Jakobb fele mű terem, Baross ucca Újpesten." (Kállai 38., 40.) 1896/1897-ben Mednyánszkynak Újpesten volt bejelentett címe a Baross utca 70. alatt. Mednyánszky 1898. július 31-én írta: „Telepinél kontrasztképp azt éreztem, hogy festészetben talán mégis vihetem még valamire." (Mednyánszky 1960, 58.) Az Újpesti Közművelődési Kör (Árpád út 66.) 1898-ban és 1900-ban kiállítást rendezett a településen élő, vagy azokhoz kötődő művészek munkáiból. Ezeken Telepy mellett, Mednyánszky is kiállított. (Ugró Gyula: Újpest 1831-1930. Budapest, 1932. 462., 464.; Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve, 1966/1967. Debrecen, 1968. 583.) 252 Mednyánszky Alkony c. képe a Műcsarnok 1898/1899-es téli kiállításán szerepelt. (Tárgymutató az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat 1898/99. évi téli kiállítására. Budapest, 1898. No. 7.) A képet Vampetics Ferenc vendéglős, műgyűjtő vásárolta meg 400 Ft-ért, majd 1905-ben a Szépművészeti Múzeumnak - Országos Képtár - adta. (Modern Művészet, 1, 1905, 3. 'számozatlan oldalak' - MNG ltsz 3186.) 253 Mednyánszkynak, Budapest VII. Vasvári Pál u. 9-ben volt az egyik műterme. Ld. még a 155. jegyzetet. 254 A Virágzó fák c. kép a Műcsarnok 1899. évi tavaszi nemzetközi kiállításán szerepelt. (Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899. évi tavaszi nemzetközi kiállítására. Budapest, 1899. No 9.) A Lankás c. képe a Műcsarnok 1899/1990. évi téli kiállításán szerepelt. ( Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899-1900. évi téli kiállítására. Budapest, 1899. No. 187.) 256 1900. július 2-án Polhorán volt. (Mednyánszky 1960, 67.). 1900. július 27-én onnan kelt levelében írja: „Krakkóban, Osizinben és másutt voltam Galíciában, csak tegnap érkeztem ide. [...] Innen még Zakopanéba szándékozom, egész bent a Tátrában festeni." (Enigma, No 24/25, 2000. 119.) „Hogy a városokban és falvakban a gettóbeli szegény zsidókkal barátkozhassék, már Pesten összeállított magának egy kis írott jiddis szótárt." (Kállai 51.) Valószínűleg akkor készült az a tusrajza, amely zsinagógában padok között imádkozókat ábrázol (Budapest, Zsidó Múzeum, ltsz. 64.1731). A közeli Podvilken lakott Divéky Gyula, akinél már járt 1886-ban, amikor Krakkóba ment. Ld. még a 271. jegyzetet. 257 Két Csavargó c. képe is szerepelt a Műcsarnok 1900/1901. évi téli kiállításán. (Tárgymutató az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat 1900/1. évi téli kiállítására. Budapest, 1900. No 7., 9.) 8 Célzás budai műtermére, amely a Fő utca környékén volt (valószínűleg a Batthyány utcában). 1900. szeptember 15-én írja Sirchich Jankának: „Teljes gőzzel dolgozom megint a Vasvári Pál utcában, mivel a budai műteremben nincs hely a nagy képeknek." (Enigma 24/25, 2000. 120.) 259 Tavasz c. képe ki volt állítva a Műcsarnok 1901 évi tavaszi kiállításán. (Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1901 tavaszi nemzetközi kiállítása. Budapest, 1901. No 48.) 260 „Nyáron Dalmáciában festett. A horvát és dalmát tengerpart reá óriási varázst gyakorolt, végtelenül szerette." (Czóbel70.) 261 Mednyánszky 1901 februárjától 1905 őszéig többnyire Bécsben élt. Mint egy levelében írta: „A műtermet már felmondtam, és Wolfnerrel elhatároztuk, hogy Pestet hosszabb időre elhagyom." (Enigma, No 24/25, 2000. 121.) Első bécsi műterme a Mariahilferstrasse 89/a-ban volt, míg lakása a V. Siebertgasse 6.-ban. Itteni lakását Mednyánszky Dénes leírta egyik levelében: „Azt a hallatlan drága hónapos szobát is szóvá kell tennem, abban az istenhátamögötti külvárosban, ahol csak néhány ház áll és ahol az ember éjjel nem járhat revolver nélkül. A harmadik emeleten piszkos udvari szoba, kályha nélkül, bútorok nélkül! Bent egy vaságy, egy kis vasmosdó, egy alacsony asztalka három kis ülőkével, puhafából, gyalulva, festetlenül, falon fogas négy kampóval. Ami az ágyban van - párna, rongyos, régi lópokróc és szalmazsák - annyira utálatos és szennyes, hogy vagy kidobnám, vagy fertőtlenítőbe adnám." (Kállai 54.)
