Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

Szóval mindenfajta emberi hatékonyságban csak a hogyan fontos. Az emberek különböző akciói csalóka látszaton alapulnak. Minduntalan egészen más hatással járnak, mint ami szándékukban volt, és csak összességükben fontosak, amennyiben belőlük mint összetevőkből, támad az eredő, az élet eredménye. Az egyik azt hiszi, hogyjobb felé tolja a dolgokat, és mégis egészen más irányba tolja őket. A másik úgy véli, hogy bal felé tolja őket, és mégis jobb felé hat... Amíg az ember azt hiszi, hogy az áradatot, ha csak egy atomnyira is, abba az irányba terelheti, amelyet helyesnek tart, hiába iparkodik eziránt, mert nem tudja, hogy minden egy tengely körül forog, és hogy az a pont, amelyet jobb felé akart terelni, a szakadadan tologatás következtében a forgás révén újból visszatér a kiindulóponthoz. 1898. szeptember 14. Pest Az időben és a szellemi értelemben való gondolkodás Az időben való gondolkodás ismeretlen anyaggal való építés. Következtetéseiben sokszor logikus, de mindig föltevéseken alapul. Az egésznek sematikus jellege van. Csak a szellemi értelemben való gondolkodás révén, az intuíció révén ismeri meg az ember az anyagot. Ha következtetéseiben előre vigyáz. A föltevések helyett itt minden a tudatossá vált belső bizonyosságon, a fejlett ösztönön alapul. Az időben való tiszta gondolkodás a hányados. A szellemi értelmű gondolkodás hányados és nevező egyszerre. Ma határozottan semmi kedvem sem volt dolgozni. Tegnap is utolsó erőmmel dolgoztam és csak az serkentett, hogy megtaláltam a helyes módszert. Ezért birtokba akartam venni az új készséget és gyakorlatilag alkalmazni kívántam. [...] Az Eszme maga olyan, mint az Örökkévalóság, önmagában aktuális, hatékony. Csak a költészet sejti az örök igazságokat. Az eszmék a hipotézisek birodalmába irányuló próbalövések. A gondolatnak csak akkor van értéke, ha bizonyos képzetekkel és sejtelmekkel társul. Az absztrakt gondolat (nem szellemi értelemben) csak szerkesztővonal, föltétlenül szükséges, de magában értéktelen. A gondolat csak akkor válik valamivé, ha egy képzetsor kapcsolódik hozzá. [...] Tekintet nélkül a különböző körülményekre (akadályokra) túl kell emelkednem a jelenlegi kártékony állapoton, és egy magam választotta légkörbe kell áttennem magamat. 1899. augusztus 7. szerda este, Budapest Ma, amint este a Városligetben jártam, eszembejött, mily mély benyomást tett rám az akt fiatal koromban. (J) fekve, mikor beteg volt s én őt ápoltam. Akkor rajzoltam egy pár aktot gondolomra. Mily magasztosnak láttam akkor az ember földi alakját is. 1900. január 28. Budapest Az utolsó hónapok, amelyek idegeimet nagyon kifárasztották, jóformán teljesen képtelenné tettek újabb impressziók befogadására. Egyik fő feladatom abban áll, hogy ismét erős szálakkal kapcsolódjak a természethez. Ez újból mélységet hoz művészetembe. A tisztán mesterségbeli, valamint a tisztán festői meddővé válik, ha nincs benne mélyebb hangulat.