Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Utószó

sainak töredékes kézirata és egy tervezett kiadás címlapjának változatai.

21 Rózsaffy a Szépművészeti Múzeumban található anyagot dolgozta fel, de található kéziratában egy-két olyan naplószöveg is, amely nem ebből az anyagból származik és eredeti lelőhelyére nem sikerült rábukkanni. Lehetséges, hogy olyan noteszekről van szó, amelyeket talán valamelyik gyűjtőnél, vagy éppen Farkas Istvánnál tanulmányozhatott, aki édesapja halála után átvéve a kiadó vezetését szívén viselte a Mednyánszky-hagyaték sorsát. Feltételezhető, hogy már az ő igazgatása idején, illetve a Rózsaffy halála előtti években, tehát 1933-1937 között tervbe volt véve a naplók kiadása. Erre azonban végül nem került sor. A naplók megjelentetésének gondolata azonban nem merült feledésbe. Farkas István, Mednyánszky tanítványa, 1936-ban nyilatkozott a Pesti Naplónak, és bejelentette, hogy „katalogizáljuk a műveket és az a tervünk, hogy Mednyánszky-múzeum létesüljön. Mednyánszky-monográfiát és katalógust is szerkesztünk."

22 A monográfia megírására először Mednyánszky művészetének egyik legjobb ismerőjét, a kortárs és személyes jó barát Lyka Károlyt kérték fel, de ő nem vállalta: „Olyan közel esnek hozzám ezek a szép dolgok, hogy nem látom őket tisztán. Amint egy templom homlokzatához támaszkodva sem lehet a tornyot látni. Ezért nem írtam meg a Mednyánszky-monográfiát, s ajánlottam, hogy Kállai Ernőre bízzák, akinek több distansza volt Mednyánszkyhoz."

2, Kállai Ernő (1890-1954) rendkívül alapos munkát végzett. Felkereste szinte az összes Mednyánszky-művet őrző magyarországi magángyűjteménytjárt Nagyőrön, Beckón és Trencsénben és találkozott Sirchich Janka bátyjával, Sirchich Béla gyalogsági tábornokkal, aki ebben az időben már Csillaghegyen élt, és feldolgozta a „birtokában levő 65 Mednyánszky-noteszt az abban foglalt naplójegyzetekkel és a mester nagyszámú levelét".

24 Kállai Ernő hagyatékában található egy előszó is, amely Mednyánszky naplóinak és leveleinek tervezett kiadásához íródott: „Szemelvények Mednyánszky László naplójegyzeteiből és leveleiből. Sajtó alá rendezte: Kállai Ernő Mednyánszky László ezideig felmerült naplójegyzetei 1892-vel indulnak. A művész kis noteszekbe és vázlatkönyvekbe írta őket, hol magyar, hol német nyelven, de mindig görög betűkkel. A jelen kötetbe foglalt naplójegyzetek egy részét a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő vázlatkönyvekből Rózsaffy Dezső írta át. Ugyancsak ő végezte ennél az anyagnál a német nyelvű följegyzések fordítását is. A többi naplójegyzetet Sirchich Béla altábornagy úr volt szíves a feldolgozás céljára rendelkezésünkre 21 A naplókiolvasások: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MDK-C-I-13/147. A hagyatékot 1964ben vásárolták meg. A tervezett kiadás címlapja: „Egy művészlélek vergődése. Báró Mednyánszky László naplószeru feljegyzései. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Rózsaffy Dezső. Lyka Károly előszavával. I. Művészet. II. Egyén és társadalom. III. Az ember. 24 színes műmelléklet. 50 szövegközti rajz. kvart alak: 12 ív. 100 oldal." Egy másik címlapváltozat: „Mednyánszky László báró, a művész, gondolkodó és író. Naplótöredékek. Rajzok. Vázlatok. Életrajzi bevezetéssel ellátta Rózsaffy Dezső. - Az érzést is szeretné megrögzíteni a gyarló ember, írott betűk segítségével! Ezen sok írott emlék láncolata áthidalja a lelkemben a hónapok, évek sorát, mint a madár repülése áthidal hegyet, völgyet, falut. Wien, 1916. dec. 3. 1894-1917." Uo., MDK-b.-I. 13/147. Rózsaffy gépelt kézirata hiányos. Valószínűleg egy olyan kiadásra előkészített példányról van szó, amelyet már valaki elkezdett szerkeszteni, mert több helyen kihagyásra figyelmeztető ceruzás áthúzások találhatók benne. Valószínű, hogy Rózsaffy a naplójegyzetekről teljes kiolvasásokat készített s utólag szerkesztette össze az anyagot. 22 Összedőlt bécsi sírhantja alól hazaszállítják báró Mednyánszky László hamvait. Pesti Napló, 1936. december 18. 10. Újraközölve: Enigma, No 24/25, 2000. 292-293. Az idézet ebből a kiadásból: 293. Kállai Ernő 1943 előtt még felkereste Bécsben Mednyánszky sírját. 23 Lengyel István: Lyka Károly emlékezéseiből II. Szabad Művészet, 9. 1955. 579.