Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Kell még 2-3 képet festeni. Kell még másolatokat készíteni a Pressequartier számára. a:) maWolfnerék b:) Pálmai illusztrációk c:) bevásárlás Jani - mamusz Holnap Buli, itt fizetni és búcsúzni, elhurcolkodni, azután illusztálni. Január másodikán Janitól búcsúzni. 3-kán menni. 1915. január 6. kedd, [ZsolnaP 6 Édes jó Janikám, légy boldog ott, ahol vagy. Elhagytál bennünket, sokat szenvedtél 3 év óta, te, aki jóságod által minden jóra, minden boldogságra voltál érdemes. Most este 9 1 /2 órakor kaptam kézhez Pálmai Jóska levelét. Elhagytál bennünket, elhagytál, és mély gyászba taszítottál. Szenvedtél, de még mindig reménykedtünk. Felfoghatatlan volt előttem, hogy te igazán eltávoztál, hogy életed már ily korán fog végződni. Vasárnap éjjel 11 órakor, megnyugodva, minden szenvedés nélkül váltál meg a világtól. Szombaton voltam még nálad estig, édes, jó Janikám, nem sejtettem, hogy már utolsó óráidat éled. Szombaton 1 óra tájt jöttem el hozzád, jó feleséged elment éppen a postához. IV2 óra múlva jött, azután együtt voltunk nálad. Később jött a sógornéd, alkonyodott. Búcsúztam, a feleséged kikísért, nagyon keservesen elkezdett sírni, én se tehettem jobbat. Egy félóra alatt jött a villanyos, mentem Pestre, szürke idő volt. Éhes voltam, a Rottenbiller utcában ettem egy sajtot, kenyeret és egy fröccsöt meg egy meleg kávét és elmentem Lykához. 6V2-kor érkeztem Pálmaihoz és kissé meghökkentem, hogy már este 8-kor el kell menni Zsolnára. Hirtelen pakoltunk, egész éjjel vonaton voltunk, őVíi-kor reggel értünk Zsolnára. Kávéztunk Révésszel 737 az indóházban, azután mentünk a kávéházba, ott találtunk kollégákat, voltunk Ernőnél, azután bemutatkoztunk a tiszteknek, 4 órakor jött az ezredes, délelőtt még szobát jelöltek ki számomra, 6 órakor egy katona segítségével elvittük a poggyászt a vonatról és elvittük lakásomra. Este 8 után sétáltam és 9 után lefeküdtem, de csak úgy felöltözve, gyakran kellett kimenni. Keveset aludtam. 736 A Sajtóhadiszállás állomáshelye Duklán, Poprádon, Zsolnán, Nagybiccsén, Ostravában, 1917-től Rodaunban volt, s nem a mindenkori Hadsereg-főparancsnokságon. (Enigma, No 28, 2001. 202.) Ebben az időben Zsolnán tartózkodott a Sajtóhadiszállás, mind a képzőművészek, mind a különféle nemzetek haditudósítói. Maróti Géza visszaemlékezései szerint: „Olyan volt ez a szellemi zsibvásár, mint egy pusztulásnak induló hajó, mely magával viszi a saját halálos patkányait és mikrobáit. Volt közöttük nagynémet, nemzeti, klerikális, anüszemita, democrata, zionista, szocialista, anarchista — sőt mint később kitűnt még kommonista is — és ahány politikai árnyalat - annyi nép és nemzetiség. Egyszóval egész Ausztria kicsiben - de már itt is szétesve és torzsalkodva." A város környékén volt az egyik első orosz hadifogolytábor is. Mednyánszky idejárt be rajzolni. Mint Maróti írja: „Velem együtt volt a mi kedves és híres báró Mednyánszky Lászlónk [...] Mivel egyelőre néhány hétig nem akadt más dolgunk, úgy a zsolnai orosz fogolytáborban és környékén rajzoltunk össze-vissza. Én Mednyánszky-val csavarogtam és már Zsolnán is nagyon összebarátkoztunk." (Maróti 68., 69.) /37 Révész Imre (1895-1975), fotográfus. (Sajtóhadiszállás-névsor, No 312.)
