Kopócsy Anna: KUT. Képzőművészek Új Társasága 1924–1943, Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai és Szobor Osztályának gyűjteményeiből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/3)

KUT. Képzőművészek Új Társasága 1924-1934 Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai és Szobor Osztályának gyűjteményeiből 1924-ben alakult meg a két világháború közötti korszak modern irányzatait magába foglaló művészcsoport, a KUT. A társaság rendszerint a Nemzeti Szalonban rendezte éves kiállításait. Feloszlatását először 1944-ben a nyilas uralom alatt kezdeményezték, majd 1950-ben a kommunista diktatúra időszakában rendelték el. A mostani kamaratárlat nem vállalkozhatott többre, minthogy ebből a hosszú, a két háború közötti időszakot lényegében átfogó történetből egy évtizednyit villantson fel. Magában foglalja a megalakulástól 1 926-ig terjedő, Vaszary János vezetésével jellemezhető periódust, majd az 1926-1932 közötti szakaszt, amikor Rózsa Miklós volt a művészeti igazgató. 1934 pedig egy határpontot jelöl, amikor a törzstagok mellé egy ütőképes, fiatal generáció zárkózott fel, és ez biztosította a csoport megújulásának további lehetőségét. A két háború közötti művészeti közéletben sorra alakultak, vagy folytatták előző tevékenységüket a különböző irányzatokat képviselő művésztársaságok (Kéve, Szinyei Társaság, Benczúr Társaság stb.). A modernek összefogásából létrejött KUT a többi társasághoz képest viszonylag későn alakult meg. A tagok többsége érintett volt a kommün eseményeiben, de nem olyan mértékben, hogy ezért komolyabb retorziókkal kellett volna számolnia. így a bethleni konszolidáció időszakában újra megszülethetett a Tanácsköztársaság bukása után itthon maradt modernek egysége. A KUT alapító tagjai között a legidősebbek mellett (Vaszary János és Rippl-Rónai József) a középgenerációt Beck Ö. Fülöp, Bornemisza Géza, Czigány Dezső, Vaszary János: Mistinguett, 1925