Kopócsy Anna: KUT. Képzőművészek Új Társasága 1924–1943, Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai és Szobor Osztályának gyűjteményeiből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/3)

Kmetty János: Csendélet, 1930 körül gon. Hidat képeztek a hazai modernizmus két végpontján elhelyezkedő eszmeiség - a Vaszary-féle abszolút festőiség és Kassák tiszta intel

lektuaIizmusa között. Ugyanehhez a generációhoz kapcsolódnak azok a fiatal szobrászok is, akik közül sokan az UME tagjaiként szintén részt vettek a KUT kiállításain. Mostani válogatásunkban csak néhányan reprezentálják ezt a kört. Mivel a húszas években a főiskolai szobrászképzés a XIX. századi akadémizmus szellemében folyt, természetesen ezeknek a művészeknek a többsége máshol keresett forrásokat kibontakozásához. Volt, aki Vaszary és Csók festőnövendékeként kezdte, mások autodidaktaként dolgoztak, vagy külföldön folytatták tanulmányaikat. Többek között Goldman György, Vilt Tibor, Mészáros László kiindulásának hátterében elsősorban nem a különböző kortárs művészeti áramlatok hatása, hanem egy szellemtörténeti-kultúrmorfológiai rendszer állt. A KUT kiállításain épületterveivel szereplő modern építész, Ligeti Pál körül csoportosuló fiatal művészek, köztük számos festő, rendszeresen hallgatták előadásait, melyet parázs viták kísértek. Ligetinek az emberi történelmet sokszorosan tagoló rendszerében a plasztika korszaka a szabadság és a rend Peitler István: Csendélet enteriőrben, 1930 körül H ina Gyula: Kompozíció, 1929