Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Harald Marx: „FELRAGYOGOTT A FESTŐMŰVÉSZET SZERENCSECSILLAGA" Festészet és mecenatúra Erős Ágost és III. Ágost Drezdájában

Der Zwinger und die Farbe - der Zwinger und die Malerei. Jahr­buch der Staatlichen Kunstsammlungen Dresden 1982. 7-34. Vö. Martin Warnke: Hofkünstler - Zur Vorgeschichte des mo­dernen Künstlers. Köln, 1985. Hans Posse: Die Gemäldegalerie zu Dresden. Die Alten Meister. Dresden, é. n. 11; Le Plat levelei: Sächsisches Hauptstaatsarchiv Dresden (Lettres du Baron Le Plat, Loc. 380), számos kapcsolat­ról és részletről szolgálnak felvilágosítással. Vö. Volker Kiessmann: Christian Ludwig Agricola. Ein vergesse­ner Landschaftsmaler des Barock. In: Arx Felicitatis: ksiçga ki czci profesora Andrzeja Rottermunda ... Szerk. Maria Dhttek. Warszawa, 2001. 207-215. Vö. Harald Marx: Hofmaler Augusts des Starken und August III. Ádám Mányoki in Dresden. Dresdener Kunstblätter 6. 1995. 173-179; Enikő Buzási: Einige Kapitel aus dem Lebenswerk des Bildnismalers Ádám Mányoki. Annales de la Galerie Nationale Hongroise 1992-1996. Budapest, 1998. 7-153. Vö. Die schönsten Ansichten aus Sachsen. lohann Alexander Thiele. 1685-1752. Kiáll. kat. Dresden, 2002. Vö. Harald Marx: Barocke Bildnismalerei in Dresden. Von der Mitte des 17. Jahrhunderts bis zum Ende der „augusteischen" Zeit. Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen Dresden 1985. 51-84. Vö. Roger Armand Weigert: Documents inédits sur Louis de Sil­vestre, suivis du catalogue de son œuvre. Archives de 1 Art français, Nouvelle Période XVIII. 1932. 361-488; Harald Marx­Die Gemälde des Louis de Silvestre in der Dresdener Gemälde­galerie. Kat. Staatliche Kunstsammlungen Dresden, 1975. Vö. Fritz Löffler: Die Monumentalmalerei des Barock in Dresden. Jahrbuch zur Pflege der Künste IV. 1956. 5-23; Harald Marx: Silvestre-Bilder in Moritzburg. Sächsische Heimatblätter 2. 1972. 73-85. Vö. Pavel Preiss: Frantisek Karel Palko (1724-1767). Praha, 1999. Carl Heinrich von Heineken: Nachrichten von Künstlern und Kunst-Sachen. Leipzig, 1768. 189. Az eredeti francia szöveg: in Carl Heinrich von Heineken: Recueil d'estampes d'après les plus célèbres tableaux de la Galerie Royale de Dresde. Dresde, 1753. I. et 1757. II. Ajánlás: „Le présent recueil ayant été approuvé de VOTRE MAJESTE, il est hors de doute, que la suite y repondra, en sorte que cet ouvrage sera reçu comme un monument éternel & de SES belles & grandes connaissances, comme aussi de la puissante protection, qu'ELLE accorde si généreusement aux sciences & aux artistes. Tout cela nous est un sûr garant, que sous SON heureux règne nous verrons revivre le siècle de CESAR AUGUSTE, si renommé par l'état florissant des beaux arts." Az „ágosti" Drezda máig lebilincselő és úgyszólván felülmúlha­tatlan leírását nyújtja Carl Justi: Winckelmann. Sein Leben, seine Werke und seine Zeitgenossen. Leipzig, 1866. Christian Wilhelm Ernst Dietrich: „Die Schließung des Janus­tempels". Vászon; 110,5x123,5 cm. Lipcse, Museum der bildenden Künste, Inv.-Nr. 60. Louis de Silvestre: „Augustus schließt den Tempel des Janus." Jelzés és datálás: „peint par Louis de Silvestre/1757". Vászon; 158x200 cm. Drezda, Gemäldegalerie, Alte Meister; Christie's New York: The Lagerfeld Collection. III. Old Masters Pictures. 23 May 2000. Lot 67, 96, 97; Harald Marx: „Augustus schließt den Tempel des lanus", zu einem Gemälde von Louis de Silvestre. In: Mélanges en Hommage à Pierre Rosenberg. Peintures et dessins en France et en Italie XVII e-XVIII e siècle. Paris, 2001. Sueton: Kaiserbiographien. Lateinisch und deutsch von Otto Wittstock. Berlin, 1993. (Schriften und Quellen der Alten Welt XXXIX.) 113. Témánkkal kapcsolatosan fontos ikonográfiái uta­lásokat közöl Reinhold Baumstark: Ikonographische Studien zu Rubens' Kriegs- und Friedensallegorien. Aachener Kunstblätter XLV. Köln, 1974. 125-234. 23 Vö. Weigert: i. m. (15. j.) 361-488. Nr. 101,102; Marx: i. m. (15. j.) Nr. 10; Marx in: Liselotte von der Pfalz. Madame am Hofe des Sonnenkönigs. Kiáll. kat. Heidelberg, 1996. 246. 37. kat. sz. 24 Vö. Hans Posse: Die Briefe des Grafen Francesco Algarotti an den sächsischen Hof und seine Bilderkäufe für die Dresdener Ge­mäldegalerie 1743-1747. Jahrbuch der Preußischen Kunstsamm­lungen Berlin LH. 1931. 1-73; William L. Barchem: II „Trionfo di Flora" di Giambattista Tiepolo: una Primavera per Dresda. Arte Veneta VI. 1993. 71-77; Gregor J. M. Weber: Die Auftragsarbeiten von Giovanni Battista Tiepolo für König August III. Dresdener Kunstblätter 6. 1996. 181-190. 25 Giovanni Battista Tiepolo: „Maecenas empfiehlt die Künste dem Schutz des Augustus". 1743 k. Vászon; 69,5x 89 cm. Szentpéter­vár, Ermitázs, ltsz.: 4; Weber in: Unter einer Krone. Kunst und Kultur der sächsisch-polnischen Union. Kiáll. kat. Dresden, 1997. Nr. 711. 26 Vö. Otto Eduard Schmidt: Minister Graf Brühl und Karl Heinrich von Heineken. Leipzig-Berlin, 1921; Christian Dittrich: „Carl Heinrich von Heinecken", in: Neue Deutsche Biographie. VIII. 1969. 297-299. Walther May: Der Prozeß gegen den Grafen Brühl. Sächsische Heimatblätter 5.1971. 213-218; Günther Beick: Carl Heinrich von Heinecken - ein Beitrag zur Untersuchung sächsischer Kunstverhältnisse im achtzehnten Jahrhundert, Phil. Diss. Dresden, 1988; Christian Dittrich: Heineken, Carl Heinrich. In: Biographisches Lexikon für Schleswig-Holstein und Lübeck. X. Neumünster, 1994. 169-173. 27 Vö. Gerald Heres: Dresdener Kunstsammlungen im 18. Jahrhun­dert. Leipzig, 1991. 125, 126. 2S Hasche: i. m. (1. j.) IV. 1787. 729. 29 III. Ágost életrajzának valamennyi kérdésében alapvető munka /. Staszewski: August III. Kurfürst von Sachsen und König von Polen. Berlin, 1996; vö. még Rainer Groß: Kurfürst Friedrich August II. von Sachsen und die Landespolitik von 1733 bis 1763. Dresdener Hefte XIV. 46. 1996. 2-10. 30 A pármai és piacenzai herceg fivérével, Károllyal (1716-1788), a szicíliai kettős királyság nápolyi királyával, 1759-tól III. Károly­ként Spanyolország királyával 1738-ban kötött házasságot Mária Amália szász hercegnő (1724-1760). Ez a példa jól megvilágítja, hogy a drezdai gyűjtemények és az Európát átszövő művészeti kapcsolatok számára milyen fontosak voltak a dinasztikus köte­lékek. 31 Louis de Silvestre munkásságáról csak néhány kiadványra utal­nék: Weigert: i. m. (15. j.); Marx: i. m. (15. j.); Louis de Silvestre. Un peintre français à la Cour de Dresde. Kiáll. kat. Versailles, 1997. 32 Vö. Mengs - Die Erfindung des Klassizismus. Kiáll. kat. Dres­den, Staatliche Kunstsammlungen Dresden. München, 2001. 33 Carl Heinrich von Heineken 1727-et jegyezte fel a Thielénél foly­tatott tanulmányok megkezdésének időpontjaként. Vö. Carl Heinrich von Heineken: Dictionnaire des Artistes. Catalogue pour mon propre usage. A Heineken által tervezett, de soha nem pub­likált művészlexikon kézzel írott vázlata: Archiv der Staatlichen Kunstsammlungen Dresden, Kupferstichkabinett Nr. 25. 592. 34 Carl Heinrich von Heineken. Az eredeti idézet franciául: „Dans sa plus grande jeunesse la nature perça, il ne s'amusa pas uniquement à faire des païsages, il composa encore des pièces historiques dans le gout de chaque peintre qu'on lui demandoit. Dèslors le Comte de Brühl Ministre de Sa M. Polonaise Pro­tecteur des beaux arts l'attacha à son service et lui procura tous les moyens de se former et de se perfectionner. En 1734, il fit un voyage par la basse Saxe et Hollande. En 1735, il entra aux services du Roi et M. l'envoya en 1743 en Italie, où cependant il resta peu de temps." 35 Johann Joachim Winckelmann Rómából barátjának, Leonhard Usterinek 1763. február 20-án írott levelében; idézi Johann Joachim Winckelmann: Kritisch-historische Gesamtausgabe. I-IV. II. 1759-1763. VIII. Berlin, 1954. 293. Az 1811-ben Drezdában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom