Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Harald Marx: „FELRAGYOGOTT A FESTŐMŰVÉSZET SZERENCSECSILLAGA" Festészet és mecenatúra Erős Ágost és III. Ágost Drezdájában

drezdai Hofkirche számára, és ekkor készült a már említett „Augustus bezárja Janus templomát" is, ez azonban a hétéves háború miatt már nem juthatott el Drezdába. 1748-ban pedig Charles François Hutin (1715-1776) és Pierre Hutin (megh. 1763) települt át Párizsból a szász udvari központba.

40 Az iparművészet szintén virágzott ebben a korszakban. A meisseni porcelán III. Ágost idején élte meg művészi fejlődését, amely a késő barokk chinoiserie-től a rokokóig ívelt. Az értékes készletek és darabok egyikemásika diplomáciai ajándékként még politikai súlyt is kapott. Heinrich Brühl gróf saját használatra rendelte meg a Meissenben valaha gyártott legnagyobb és legszebb kollekciót: az 1737 és 1742 között készült „hattyúkészletet".

41 Olyan messze földön híres művészeket alkalmaztak itt, mint a festő Johann Gregorius Hörold (1696-1775) vagy a mintakészítő Johann Joachim Kandier (feltehetően 1706-1775). 1745-1747 körül kidolgozták a zöld Watteau-festést, ami mind arra int, hogy nem volna helyes a szász művészet fejlődését túlontúl leegyszerűsítve, kizárólag Róma és a klasszicizmus irányába vezető útként értelmeznünk.

42 III. Ágost uralkodása alatt a porcelángyártás ekképp maradandóan felvirágzott, a királyt azonban mégis jobban érdekelte a zene és a képzőművészet, mindenekelőtt a festészet, de a grafika és a rézmetszés is. A drezdai képtárat, mint már említettük, európai rangú gyűjteménnyé fejlesztette, a rézmetszet-gyűjteményt pedig értékes rajzok és több tízezer grafikai lap megvételével gyarapította.

43 A Drezda városképében meghatározó helyen álló, III. Ágost által megrendelt és Gaetano Chiaveri (1689-1770) által tervezett Hofkirchét, a mai katedrálist tartják sokan a király egyetlen jelentős építészeti tettének. Chiaveri először 1737-ben járt Drezdában, az alapkőletételre 1739-ben került sor. Noha a főhajót már 1743-ban befedték, az építkezés félbeszakadt, sokáig elhúzódott, és csak 1755-ben, a torony megépítésével fejeződött be; a belső kiképzés teljesen soha nem készült el. A tervekben gazdag dekoráció szerepelt, a főhajó is mennyezetfreskókat kapott volna, s ezek megfestésére Anton Kernt (1710-1747) szemelték ki.

44 A főoltárképet Anton Raphael Mengs festette meg Rómában,

45 ebből azonban aligha következtethetünk arra, hogy a király kizárólag a klasszicista törekvések mellett tett hitet: ehhez túl sokféle volt a díszítésben a Stefano Torellitől és Franz Karl Palkótól

46 Charles François Hutinig közreműködő művészek szemlélete. Frigyes Ágost trónörökös és Maria Josepha osztrák főhercegnő 1719 szeptemberében megtartott esküvője alkalmára a Porcelánpavilonban (fent) és a Német-pavilonban (lent) rendezett ünnepségek. Rézmetszet, 1724 után Dresden, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Kupferstichkabinett