Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)
A plébániától már látni a várat. Méltóságteljes tömbjét lassú sétával érdemes megközelíteni, mert így bontja ki legjobban magát az érkező előtt. Odaérve először az udvarra kell betérni. Onnan látható legszebben a legrégibb rész: a tatárjárás után fölépített lakótorony, mely folyamatosan bővítve, gótikus, majd reneszánsz részletekkel kiegészítve a történelemnek ritka épségben megmaradt helyszíne Magyarországon.Tőle balra reneszánsz lépcső. Ezt a Perényiek építették. Mellette és mögötte húzódik az úgynevezett Perényi-loggia és a Perényi-szárny, benne szép késő-reneszánsz és kora-barokk termekkel. Ezeknek egyikéből nyílik a nevezetes „sub rosa" szoba, 1643-ban festett virágos mennyezetével. Délen a Lorántffy Zsuzsanna által épített részt látni. A vár a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukásáig a fejedelmeket adó Rákóczi család fő fészke volt. Utána csupa német arisztokraták birtokolták a császári-királyi ház legfelsőbb kegyelméből. A vár és a benne lévő múzeum megtekintése után érdemes bejárni a parkját is: a vár épületei, falai fáradságáért szép látnivalóval jutalmaznak meg mindenkit. A szalonnai templom — habár ez a külsején nem látszik — az Árpád-kori kerek SZALONNA templomok körében leli az eredetét. Ezt a kis egyházat még az 1100-as években Református templom létesítették. Építésére minden bizonnyal a falu birtokosai, az Anonymus által említett (és valóban létező) Orsúr nemzetségének tagjai adtak megbízást és pénzt. Gondot fordítottak díszítésére is: a kis körtemplom (rotunda) falán, képcsíkokban fölfestve Antiochiai Szent Margit legendáját láthatjuk. A templom azonban — mintegy száz esztendővel felépítése után — szűknek bizonyult a növekedő népesség számára. A bevett szokásnak megfelelően Szalonnán is kibontották hát a kerek templom bejárata körül a falat, és téglalapalakú hajót húztak föl előtte, a régi kerek egyházból az új apszisát alakítván ki. A szorgalom és a jó szándék azonban, sajnos, nem párosult kellő körültekintéssel és mesterségbeli jártassággal. így az új hajó alapját nem tudta az építőmester pontosan kiűzni — szemmel láthatólag a legtöbb fal találkozása eltér a derékszögtől. Aszimmetrikus lett a kerek templomból meghagyott rész is. És persze - áldozatul esett a buzgalomnak a freskó lebontandó falra eső része is. Megmentették viszont a faragványok egy részét: másodlagosan felhasználva a töredékeket, az új hajó kapujába építették be őket. A templomot a XV. század elején színes falképekkel díszítették. Ezek közül a diadalíven ma is megszemlélhető hét kör alakú kép: hat próféta arcképe és fönt, középen, az Isten Báránya ábrázolása. A mai egyház mennyezetét 1777-ben készítették, a karzattal együtt. A templom mellett külön harangtorony áll. Ajtaján bevésve megmaradt az építés esztendeje: 1786. A hajó és a szentély mennyezetét a múlt században ismét újra cserélték. Mintha egy ógörög templom állna a Sátoraljaújhely melletti Széphalom — SZÉPHALOM Kazinczy Ferenc előtti nevén Bányácska, közigazgatási szempontból egy ideje A Kazinczy Sátoraljaújhely - parkjának százados fái alatt. Elől a bejáratát két pillér között két emlékcsarnok ión oszlop őrzi, oromzatán felirat hirdeti: KAZINCZY FERENC EMLÉKÉNEK A HÁLÁS UTÓKOR. Bent, a négyszögletű teremben szabályos múzeumi kiállítás fogadja a vendéget, benne számos tárgy, kép, metszet, relikvia. A közelben van a sír, ahol Kazinczy tetemei pihennek. Itt nyugszik fia, Kazinczy Lajos, a szabadságharc 1849-ben Aradon kivégzett honvéd-tábornoka is. Egykor Kazinczy Ferenc kúriája állt ezen a helyen: 1806-tól haláláig, 1831-ig lakott itt. Innen szervezte leveleinek özönével a XIX. század minden szellemi megújulásának alapját jelentő magyar nyelvújítást, és az új nyelven termő irodalmi
