Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

kakő várát is, az 1200-as évek hadművészeti szokásai szerint a magas belső tor­nyot, az utolsó mentsvárként is szolgáló donjont építvén meg elsőnek, aztán köré­je a vár külső falait, az udvart, s a benne kellő más épületeket: szállást a katonák­nak, s a várnépnek, raktárt, istállót a paripáknak, meg az élelmiszer-tartalékul is szolgáló egyéb lábasjószágnak. Csák Máté halálát követően - mint minden más birtoka - a csókakői vár is a ki­rályra, Károly Róbertre szállt. Nem is adta ki a kezéből sem ő, sem Nagy Lajos. Ural­ta még Zsigmond is, aki az Anjou-házat követte a férj jogán a magyar királyi trónon. A török idők eljöttével Csókakő is igazi katonai feladatot kapott: Buda elfogla­lása után végvárrá vált, majd kisvártatva - 1543-ban — a törökök kezére került, és néhány kölcsönösen eredményes ostrom, el- és visszafoglalás után végül egészen Buda eredményes visszavívásáig - 1686-ig — az ő birtokukban is maradt. Visszafoglalása után a csókakői birtok főúri családok — a Nádasdyak, a Széchényiek, a Hochburgok, majd a Mórt is birtokló Lambergek — kezére került. Ok azonban már csak a földet használták, a gazdálkodási szempontból teljesen hasznavehetetlen, katonailag pedig jelentőségét veszített várat sorsára hagyták, így mára a régi erősség egy szép, romantikus rom:jól kivehető árnyéka egykorvolt fé­lelmes önmagának. Hajdan a Sárvíz átkelőjét vigyázta - ma a vitézlő életformának állít emléket SZABADBATTYÁN kiállításával a Szabadbattyánban álló őrtorony. Őrtorony a Kula téren Az épületet a XV. századra datálják. Alap-stílusa gótikus. Formája egyszerű, négyszögletes, sarkait és a falközepeket támpillérek erősítik. Az egyik támpillérbe figyelő-állást rejtettek, melybe szegmentíves, felső-záródású, kőkeretes ajtó vezet. A párfőnyi őrségnek menedéket nyújtó őrtornyot a hódoltság idejében a tö­rökök végvárként használták. Meg is erősítették amennyire lehetett. Kivonulásuk után az épségben megmaradt torony teljesen elveszítette katonai jelentőségét: kis átépítés után hosszú ideig magtárként szolgált. A műemlék-épületben, helyreállítása után, a török időt idéző kiállítás kapott helyet, mely tavasztól őszig ma is látogatható. Győr-Moson-Sopron 1 Lébény 2 Nemeskér 3 Ravazd 4 Sopronhorpács Az 1100-as, és az 1200-as évek fordulóján a királyi adományokból fölnőtt és meg- LÉBÉNY erősödött nagy nemzetségek egymás után, szinte versengve alapították meg a Katolikus templom Szent Benedek rendjéhez tartozó szerzetesek számára - és persze a maguk és családjuk lelki üdvét, végső nyughelyét biztosító - kolostorokat, s építették velük együtt hatalmas monostor-templomaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom