Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

köztudatba. Még a viták is segítettek ebben! A pro és kontra érvek csatája, a mű szemlélete fölötti bajvívások egytől egyig a közismertté válásához tettek új meg új adalékot. Opusztaszer azonban nem azonos a körképpel. Sőt, megkockáztatható, hogy a körkép inkább csak cégére az ópusztaszeri történelmi emlékparknak, melyben számos az igen izgalmas látnivaló. Hisz ott van mindjárt a körkép impozáns méterű építménye mellett az egykori szeri monostor alapfalainak romkertje, és szobrainak galériája. Gondos feltárás után mára sok minden tisztázottá lett e monostorral kapcsolatosan. Bizonyos, hogy Szent Benedek-rendi kolostor volt, és az is bizonyos, hogy építtetője az Ond vezértől származó Bár-Kalán nemzetség továbbá az is, hogy építésének több, mindig bővítést hozó, mindig nagyobbító periódusa lehetett. A régészeti feltárás eredményeit nagy tanulmányban összefoglaló Trogmayer Ottó szerint a szeri monostor nyolc építési periódusában három egyházat formáltak ki és formáltak tovább az alapítók és a növelők. Először egy egyhajós, homlokzati tornyosat, utána egy „Sankt Gallen-i" típusút építettek, végül egy, a XIII. század magyarországi nemzetségi templomaihoz hasonló kéttornyú bazilikát. A romkertben ma ennek a három templomnak az alapfalai állnak - a két régebbit mészkőből készített-, a harmadikat téglából formált védőfalazással látták el, hogy jobban elkülönbözzenek egymástól. A romkertben fölállított szobrok (az eredeti művek védett helyen, múzeumban lévén, ezek természetesen másolatok) a harmadik templomnak — más vélemény szerint a templomhoz tartozó kolostor kerengőjének - lehettek a díszei. Annakidején a régészeti feltárás szenzációja volt, hogy előkerült a monostor harangjának az öntőformája. A formát fölhasználva újraöntötték a régi harangot, mely immár az emlékpark egyik fontos látnivalója. A körkép háza és a romkert mellett áll az Árpád-emlékmű — a millenniumi év alkotása — távolabb pedig a hetvenes években egybegyűjtött és újraépített házakból a száz év előtti Alföld paraszti, polgári és (mert ilyen is volt ezen a tájon!) paraszt-polgári világát feltáró falumúzeumban járhatunk. És megszemlélhetjük azt a gép-parkot is, amellyel a századfordulón a nagybirtokokon és a nagyobb gazdaságokban a földet művelték. Fejér megye 1 Csókakő 2 Szabadbattyán CSÓKAKŐ Csák Máté országrésznyi kiskirályságának, a XIV század elején Nyitrán volt a Csókakő vára központja. Birtokainak zöme is ott, az ország északi vidékén feküdt. Hatalmát azonban több, délebbi vidéken, főképp a Vértes környékén fekvő vár, közöttük a romantikus nevű Csókakő tette még terjedelmesebbé — és az Árpád-ház kihalásával igen meggyengült központi hatalomra még inkább veszélyessé. Ez a vidék egyébként a Csákok ősi fészke volt. Itt feküdtek legrégibb birtokaik, az ő nevüket őrzik a környék Csák előtagú helységnevei. Ök építették föl Csó-