Imre Györgyi szerk.: Miró előtt Dali után, A 20. század katalán mesterei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)
Az avantgárd 47 Josep Llorens Artigas Korsó. Kerámia itt ismerkedett meg Picassóval, Gargallóval, Raoul Dufyvel, Luis Bunuellel és más művészekkel. Együtt dolgozott Durrióval, Picassóval és Raoul Dufyvel; utóbbival és N. Rubió i Tuduríval együtt parkokba újító szellemű munkákat készített. Számos kiállítása volt Európában, és 1932-ben a New York-i Brummer Galériában is bemutatkozott. Az 1940-es évek elején kezdett együtt dolgozni Joan Miróval egy kerámiasorozaton. Legjelentősebb közös művük az 1955-ben, a párizsi UNESCO-központ számára létrehozott nagy méretű murális képük. 1958- ban Llorens Artigas és Miró elnyerték a Nemzetközi Guggenheim Díjat. A következő évben óriási kerámia-muráit készítettek a cambridge-i (Massachusetts) Harvard University számára. Llorens Artigas és Miró többi közös munkája közül kiemelkednek a svájci Sankt Gallen-i Üzleti Iskola, a francia Saint-Paul de Vence-Í Maeght Alapítvány, az osakai Nemzetközi Vásár és a barcelonai repülőtér számára készült murális képek. Llorens Artigas egész életéi a munka, a kutatás és az alkotás hatotta át, akkor is amikor egyedül dolgozott, és akkor is amikor más művészekkel - MarqueWel, Sacharoffal, Domíngóval, Amat-val, Noguésszel, Serrával és Dufyvel, vagy éppenséggel Miróval - dolgozott együtt. Ez érvényesült kiemelkedő zománc-művészetében és 1942 és 1959 között, a barcelonai Massana Iskolában kifejtett jelentős oktatói tevékenységében is.
