Imre Györgyi szerk.: Miró előtt Dali után, A 20. század katalán mesterei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)
Gaudí tó I Tàpiesig 3 1 Enric Casanovas Fiatal leány. Bronz A festészet és nemzeti azonosság kapcsolatát Maragall-hoz, a nagy költőhöz hasonlóan fogták fel mások is, akik szerint Sunyer képviselte az új katalán művészetet, a mediterrán Noucentismét, a tengert és a hegyeket, a női aktokat és a meleg színekben tündöklő Madonnát gyermekével: így fogták fel ezt Cézanne követői, akiknek Eugeni d'Ors külön monográfiát szentelt. Az újfajta, a Noucentisme által meghirdetett klasszikus eszmény a szobrászatban is idealizáló megfogalmazásra talált, amely alkalmazkodott a női aktok megformálására kidolgozott mediterrán kánonhoz. Az építészet és várostervezés új lendülete nagy teret biztosított a köztéri szobrászatnak is, amely főleg a mitológiából merítette témáit. ENRIC CASANOVAS Barcelona, 1882-1948 Enric Casanovas igen korán nagy érdeklődést mutatott a szobrászat iránt, s tizennégy éves korában a kor legjelentősebbnek tartott szobrászát, Josep Llimonát választotta mesteréül. Nem sokkal később beiratkozott a barcelonai La Llotjára, a képzőművészeti főiskolára (1900-1903), ahol barátságot kötött Pablo Gargallóval. Ezt követően Párizsba ment tanulmányútra. 1904 és 1913 között élt a francia fővárosban, és aktívan részt vett a párizsi művészeti életben, amely nem csak a bohémvilágot jelentette - amelyet Joaquim Sunyerrel, Pablo Gargallóval és Manolo Huguével együtt ismert meg -, hanem számos kiállításon való részvételt is. Az első világháború fenyegetésétől, és a Katalónia iránti honvágyától hajtva végül visszatért Barcelonába, hogy végleg itt telepedjen le. Itt dolgozott haláláig, eltekintve néhány rövidebb megszakítástól, amikor a spanyol polgárháború idején a gironai Tossa de Marban tartózkodott. Ez a rövid idő is elegendő volt azonban számára ahhoz, hogy teljesen integrálódjék a kisváros életébe, és kinevezzék az ottani múzeum igazgatójának. A polgárháború végetérte után Avignonba és Besançonba emigrált, majd Spanyolországba visszatérve egy hónapot töltött börtönben katalán nacionalista tevékenység vádjával. A háború után anyagi nehézségei ellenére is vissza kívánt térni műhelyébe, hogy ott folytassa művészi munkáját, ahol a háború előtt félbehagyta azt. Erős akaratának és személyiségének köszönhetően kitartóan és határozottan haladt a maga választotta úton, annak ellenére, hogy az emigrációban szerzett betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta. Munkásságát a forma, elsősorban a női test formája iránti érdeklődés jellemezte. Számos művét szentelte az idealizált katalán nő ábrázolásának. Egész életműve néhány igen konkrét téma, a fiatalság, a halál, az anyaság körül forog, ám művészete kibontakozásával alakjai is egyre hajlékonyabbakká, harmonikusabbakká és kifejezéstelibbekké váltak. Enric Casanovas Női akt. Evszám nélkül
