A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1941-1942

Patkó Károly emlékkiállítás

Első képei színben tompák, sötétzöldes tónusba ragadnak. Formakeresésben előbb — úgy látszik Kernstockonkeresztül— a német posztimpresszionistákhoz, később a francia neoklasszikusokhoz igazodik. Az előbbi irányt képviseli első ismert képe, egy 1920-ban festett kis férfiakt, az utóbbit egy gondosan, de kissé túlfésülten komponált nagyobb festmény, a Szüreti pihenő. Zárt és kissé tömött képszerkesztés, dagadt formák jellemzik e korai szakát, melynek stílusjegyeit rajzain és első rézkarcain is könnyen felismerhetjük. Nemzedék-vonások voltak ezek, nagyjában így dolgozott akkor kortársai közül Szőnyi, Aba-Novák, Sinkovics. Mint mondottuk, később színesebb lett, bár színei nyersek, az igazi festői hatást nélkülözik, A fényproblémák is kezdik érdekelni, formái némileg fellazulnak. Rövid párisi tartózkodásának emlékeként átsuhan rajta Le Waroquier hatása, különösen a tájrészletek dekoratív kezelésében. Több irányban tapogatózik, nem talál magára. Alkotó erejét Róma szabadítja fel. Ott tölti legtermékenyebb éveit, ott készül müveinek java, melyeket az első teremben gyüjtöttünk össze (fésülködő nője a jobb első és nagy tükrös aktja a jobb második teremben is ide tartozik). Új hangot üt meg. Korábbi műveinek ingadozó stílusával szakít, ezek úgy hatnak, mint egy meg nem írt szimfónia praeludiuma. Szinte minden korábbi törekvését sutba dobja, kivéve a rendkívüli rajztudást, ami gyorsan képesítette új stílusának kialakítására. Nagy, összegező formákban, zárt konstrukciókban szerkeszti meg müveit. Tulajdonkép csak Itáliában fedezte fel a színt és a fényt. Egész színlátása világosabb, derűsebb lett ott s színeit éppoly szilárdan illesztette a képegységbe, mint formáit. Nagyvonalú stílusa önként vezette a temperához, amelyhez végig hű maradt s amelyet ő honosított meg a római magyar Akadémián. Ő tette T

(* figyelmessé Aba-Novákot is, aki viszont a térépítés gondolatára vezette rá. A két rokontörekvésű művész mesterségük nem egy vonatkozásában állott egymással kölcsönhatásban. Együtt törték a színeket, eszelték ki a képtáblának a temperafestésre alkalmas előkészítését. Patkó három évet töltvén Rómában, 1932-ben hazajött s megrendezte első nagy gyűjteményes kiállítását. Ugyanebben az évben megnyerte a Balló-díjat, egy évvel előbb pedig a Szinyei-Társaság díját. 1934-ben a budapesti II. ker. m. kir. áll. Mátyás király-gimná9