A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1933-1934

Holland representativ grafikai kiállítás (19-20. század)

1853—1890 Vincent van Gogh-ot, ki ugyan csak kevésszámú litográfiát s csak egyetlenegy metszetet alkotott, de e kevés grafikája egyéniségénél fogva igen jelentős. Ö litográfiáival tulajdonképen a művészetet akarta népszerűsíteni és ezek által az olcsó sokszorosítások által a nagy tömeghez akart szólni. Meg akarta szólítani a népet, a néü egyszerű nyelvén. Ilyen célzatú litográfiája többek közt a „Burgonyaevők" című, melyet színekben három ízben is vászonra vetett. E kép a keresetlen, egyszerű természetrajzolás (naturalizmus) mintaképe. Természetrajzolást, de más módon láthatunk egyetlen metszetén: Dr. Gachet Auversen is. (E metszet a művész egyik legutolsó festménye.) Itt már a rajz szabadsága megnyilvánul s habár a művész naturalisztikusan festi modelljét, ezt az alkotást már saját lelkén és egyéniségén át vetíti vászonra. Az eddig felsorolt és az 1855—1865 közötti időben tevékenykedő művészek túlnyomóan festők, akiknél azonban a rajz (a grafikai elem) a színnel (a festői elemmel) szemben túlsúlyban van s így valódi grafikusoknak számíthatók. E korszakban alkotott még egy művész, ki túlnyomó többségben grafikát alkotott ugyan, de grafikájának stílusa kimondottan festői volt. Ö e tekintetben az, aki Storm az előző nemzedékben volt. 1864—1932 Marius Bauer első sikerét egy sorozat mesteri litografi ival: politikai gúnyképekkel aratta, Rusticus álnév alatt Naturalista, de álmodó. Úgy adja vissza a hétköznapi s a távol keleti eseményeket, mint azt saját szemével látta. De az ő meglátása más ... És szelleme a köznapiságban is a színjátékot és nem a köznapiságot fogja fel. Tehetsége legerősebben misztikus képein, csodák megjelenítésében nyilvánul meg: látnoki szemmel varázsolja elénk az ezeregyéjszaka meséit. Mese-alakjai húsból-vérből valók és mégsem lépik át soha az álom birodalmát. Bauerrel ellentétben még festményeikben is grafikusok maradtak: Witsen, Haverman, Veth, van der Valk szigorú vonal és formaérzékük miatt. 1860—1923. Willem Witsen elsősorban régi városrészeket rajzol. Ahol nincs alkalom érdekes rajzokra, ott kissé szárazan. Hangulatai sokszor komolyak és alkalmat adnak az elmélyedésre. 1857—1928. H. J. Haverman és 1864—1925. Jan Veth elsősorban arcképezők. Haverman könnyed adomázó meglátásokkal és formakezeléssel, az ornamen9