A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1933-1934

Holland representativ grafikai kiállítás (19-20. század)

tika és dekoráció iránti hajlammal; Veth dísztelenebbül, komorabb és komolyabban, de mélyebb emberismerettel. 1857-ben született M. van der Valk a tájak, épületek díszes kagylók finom, érzelmes rajzolója. Vonalai sokszor nemes és rende­zett szépséggé válnak. E rendkívül gazdag nemzedékhez tartoztak még olyan művészek is, akiknél a festészet egyre inkább háttérbe szorult és legszívesebben vonalakban fejezték ki magukat. A litográfia, melyet eddig csak Allebé alkalmazott, most szintén erősebben elő­térbe nyomult. 1863—1917. Theo van Hoytema elismert mester e téren. Ugy tussal, mint krétával kifinomult tehnikával dolgozik. Nagy­számú állat- és virág-litografiáiban tiszta, kiváló érzékről tesz tanúságot. Stílusérzéke rendkívüli. Ez a stílusérzék különbözteti meg általában a XIX. század művészetét. Személytelen formanyelv, kötöttségnélküli formakeresés, ez jellemzi leginkább e kort. A naturalizmust lassan kiszorítja a szimbolizmus. 1859—1925. A. J. Derkinderen erős hitű római katolikus s ez egész művészetén meglátszik. Nyugodt, kimért, dogmákhoz ragaszkodó, elbeszélő az ő formanyelve. Kiváló képzettségű be­folyásos tanár, akinek szépségideálja a múltban van s a régiektől tanulja és tanítja új művészetét. Grafikai tevékenységét főleg szép litográfiáiban fejti ki. 1858—1928. Jan Toorop, mint forradalmár kezdte és mint vallásos római katholikus fejezte be művészi életét. Telve van lelkesedéssel, művészi kifejezései állandóan változnak kora érzü­leteinek hatása alatt. Műveinek központja: az ember. Törekvése, hogy az ember hangulataiból mindig a lényegeset ragadja ki. Fel­fogása mindig nemes és őszinte, vonalvezetése nagyszabású, kife­jezési formája mindig szép. Csak kevés képe van. Sok metszet, litografia, plakát maradt utána. J. Thorn Prikker. W. A. v. Konijnenburg és R. N. Roland-Holst tíz évvel fiatalabbak Tooropnál és Derkinderennél s művészetük folytatóinak tekinthetők. Bár mindhárom művészeté­nek legfőbb eleme a rajz, közülük a tiszta grafikai művészet szem­pontjából csak Roland-Holst (sz. 1860) emelkedik ki. Mint lito­gráfus előkelő helyet foglal el. Szociálforradalmi gondolkodású, de nem lázadó szellem, művei erkölcsös, oktató irányukkal tűnnek ki. Derkinderen utóda az amsterdami képzőművészeti akadémia tanári 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom