A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

A Céhbeliek 5. kiállításának katalógusa, 1924.

GRÓF ANDRÁSSY GYULA: MŰVÉSZET ÉS KRITIKA A világháború és forradalmak óta az emberiség beteg; beteg testileg és lelkileg. Eltekintve a sok erőveszteségtől, a sok ember haláltól és vagyonpusztulástól. mindenfelé megromlott idegrendszereket, megdöntött lelki egyensúlyt látunk. Az átélt veszélyek, fáradságok, magukért, vagy másokért érzett aggodalmak, a haza sorsáért való izgalom számtálan millió embert gyökeresen megváltoztatott, letört, meggyengített. A testi rokkantak mellett számtalan a lelki rokkant. Nagy megrázkódtatással jár az is, hogy megrendült az emberiség önérzete. Sok — amire legbüszkébb volt — illúziónak bizonyult. A XX. század a legtöbbet a humanizmusára tartott. Tudására, technikai találmányaira büszke volt, de még büszkébb arra, hogy az emberszeretete nagyobb volt, mint bármikor máskor a történelemben. Azzal kérkedtünk, hogy még sohasem épült annyi kórház, gyermekvédelmi intézmény, sohasem nyert olyan elismerést az az elv, hogy a szegénység és a szenvedés elleni küzdelem az állam fő célja, sohasem nyert olyan fontosságot a szociálpolitika, mint az utóbbi évtizedekben. Es most azt kell megállapítanunk, hogy ember embernek még sohasem tett annyi kárt, mint jelenleg. Soha sem volt még olyan véres háború, mint a mostani és soha sem volt olyan véres forradalom, mint a bolseviki. Ember annyi embert nem ölt, nem csonkított meg, nem nyomorított meg, nem tett tönkre, mint az utóbbi pár év alatt a háborúban és a háború után. És nem csak az elkerülhetetlen határokig, a katonai kötelesség határáig, hanem azon tul is gyűlöletből, vadságból, sokszor bizonyos kéjelgéssel. Soha sem uralkodott annyira a gyűlölet a közéleten az államok között és az államok belső életében, mint most. A világ visszaesett az izolált államok korába, éppen amikor a vasutak, a sürgöny, a telefon, az autó és a repülőgép, a gazdasági szerződések, a nemzetközi alapon álló kartellek, a nemzetközi kulturális kongresszusok és kiállítások a művelt emberiséget összekötötték és egymásra utalták. A gazdasági összemüködést és kulturális munkát, sőt még az érintkezést és utazást is csaknem lehetetlenné teszi a kölcsönös bizalmatlanság és gyűlöletből eredő törvényhozás, rendőri beavatkozás, az utálatos útlevél kényszer, a valuták különbsége és örökös változása. Es akik ezen rend ellen a legerősebben küzdenek, akik megváltást Ígérnek, azok a nemzetközi gyűlölet helyett az osztály gyűlöletet állítják. Ok sem foglalják el az igazi megértés és békülékenység álláspontját, ők egy mérget a másikkal akarnák ellensúlyozni. Sőt az általuk inaugurált osztályharc talán még gyülölködőbb, még pusztitóbb a nemzetközi harcnál, mert az ellenségek egy országban, egy városban laknak, egymással még szorosabban érintkeznek, még jobban egymásra vannak utalva, egymásnak nagyobb kárt csinálhatnak, mint a különálló államok polgárai. S a közélet ezen sivársága előreláthatólag még sokáig fog tartani. Ezért van nagy szüksé»