A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

Basch Árpád kollektív kiállításának katalógusa, 1925. január

pette; Henrik fejedelem Canossa járá=át is, Ez utóbbi festmén elérte jól kiérdemelt sorsát, mert az akkor divatban volt „kiso: solásakor a szerencsés nyerő önmagam lettem és igy alkalmar volt megbocsátani önmagamnak is. Tizenhat éves vo'tam, amikor először állifottim ki a r^ Andrássyuti műcsarnokban, („Derű") E kép szerencsés eladás segített át a külföldre jutás nehézségein. Tanulmányaimat Mi n chenben, Párisban míg végül Olaszországban fejeztem be. Ez időkben több miniatűr-festményt festettem „Mére Mathurine „Sakkozók", „Ha értem jönne egy királyfi", „Nagymain; születés napja", „Oise-völgyi leány"-t stb.) Ezekkel, a tárlatoko elért erkölcsi sikereim egyidőre kielégithe tek volna, de a centiméterek világának korszaka hanyatlóban lévén, — a méter mért tüek vették át birodalmukat. A nagyobb feladatok izgalmai, más és fejlettebb, nagyobb dolgok kivitelére serkentettek. így, a-dekoratív festészetnek és plakátművészetnek szántam néhány évet, — melyekre a je.e külföldi festőművészek sikerei is impresszionáltak. A milleniumi év közeledte s^k festőt inspirált a magyar föi ténetből vett témák megfestésére. En „Rákóczi XIV Lajos üdve rában" vettem festményem tárgyául, melynek tanulmányait helyszínen végeztem (Versailles). A milleniumi-kiáliitá- egy ki időre több munkát szerzett, (Milleniumi plakátok, Tőrténeii rés cimképe, Királyi meghivó, stb,) Magyarországban ez időkig bár kevés keletje és alkalmazta tása volt az eféle művészetnek és igy jutottam e műfajok n 2 honosításánál az első úttörők szerepéhez, de azok sorsához i; Sőt emlékszem — ha ma végig nézem a kiállítások dus harc' sorain, arra az időkre, amikor a^ grafikai részen, biz sokszor eg\ magam képviselhettem e szakmáknak különböző válfajait. Azokkal a plakátjaimmal arattam sikereket, amikben vajn. kevés ornamentikát használtam fel, hanem a természet monu mentálisságát. E téren a Kühne-plakátot emiithetem fel. amel