A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

Basch Árpád kollektív kiállításának katalógusa, 1925. január

Cheret tetszését hazánkban utaztában annyira megnyerte, hogy reprodukálta azt „Maitre des Affiche" művében, s onnan sorra járta a külföld művészi folyóiratait. Angliában mint követendő példának állíttattam fel, hogy miént lehet dekoratív hatást elérni a természet hű visszaadásával is. Grafikáim legtöbbjét, bekérték a Crystal Palace-ban rendezett ' iternationá'is kiáilitásra, ahol egy éjjelen át a falakról eltűnt több művem — ellopták azokat. Ez nagyon elkeserített akkoriban e elfogadtam Rogers festőművésznek a kiállitás rendezőjének igaszát, hogy ezt oly elismerésnek vegyem, amiben az ő földiéi cg nem részesültek. Most az ily vigasznál többre becsülöm azt, a egy tárlaton műveim elismerő vásárlásra találnak. Munkám, életem e korszakában'elég vá'.íozatos voit. Ha egy agy író műve érdekelt az irónt vettem a kezembe és rajzoltam széljegyzeteimet vagy festettem műlapjaimat- Így készült Herczeg Ferenc „Szélek szárnyán" vagy Pap Zoltán „Muzsikaszó"-ja, \ alamint Anatole Francé, Kóbor Tamás. Szemere, VVatts Danton arniola), Tolsztoj, Hall Cain, Dumas, de Amícis, Dickens, Babits, Moritz Zsigmond stb. készült rajzaim. Iparművészeti terveim egyik emléke a „Petőfi serleg" (Tarján Oszkár kivitelezésében). A nagy dekoratív halások tanulmányozása vitt arra. hogy elfogadjam a Vigszinházban előadott Shakespeare „Makrancos hö!gv"-ének művészi tervezését, egy egész kötetre való szines sjzot készítve visszaképzelve magam a korai Renaissange idők festői világábe. De igaz foglalkozásom tulajdonkép mindig a festészet maadt és lassanként csakis ennek problémái foglalták el teljes időmet. Kiállítva arcképeket, kompozicionális festményeket és tájképe! et. A háborúval a thémák is változtak. Legnagyobb képem a ,,Kárpátok védői" cimü Tryptichonom volt (összesen 12 m. hosszú 6 m- magas). Ugyancsak megfestve még Károly király és Zita királyné arcképét.