A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1912-1914

Húsvét, a Céhbeliek első könyve, 1914.

9 mészetet, mint egy Ruisdael vagy egy Salvator Rosa. Rendkivül igazságtalan mértéket alkalmaz, amikor : pár generatio legjobb alkotásainak gyűjteményét, a muzeumot hasonlítja össze egy évnegyed produkciójához, a mely a modern szalonban látható. A modern festészet mindenütt nehezen szerzett elismerést. A modern művészet terén vezető nemzet a francia is csak hosszú küzdelem után fogadta mindig el az uj művészeket. A zöld és a plein air világos fénye csak lassan nyert polgárjogot barna — a sötét uralmával az atelier világítás zsarnokságával szemben. A régi nagy mesterek legkoloristikusabb alkotásai is megbarnultak : egy Botticelli és egy Fra Angelico világos szinei is elsötétültek s ezen impressiók alatt festő francia klassikusok : Prudhon — Ingres — De Laroche — Dávid — is a szürkében, a sötétben, a szoba világításban keresték a tökélyt ; ugy hogy a barbizoniak természethübb színezete frissebb zöldje általános ellenállásra talált. Millet, Corot, Dupré, Diaz, Troyon, Courbet festészete csak lassan vált népszerűvé : de végül e nagy művészek teljesen győztek és müveik bevonultak a muzeumokba, a melyek keresettebb kincsei közé tartoznak ma. A plein aire és az impressionismus ujabb haladása Manet, Claude Monet, Sisley, Renoir festészete ismét kemény ellenállásra talált: de ma ők is fel vannak véve az Olimpusba. Eleinte a barbizoniak szellemét is kijátszották — ezen utódjaik ellen — ; de ma már az elismerés közössége egymás mellé állitja e sok tekintetben hasonló művészeket. A modernismus ellen folytatott ezen küzdelem nálunk is megvan — de sajnos sokkal károsabb kiadásban. Franciaországban e harc a művészi jelen védekezése a jövő ellen; a hűség a jelen nagy mestereihez ; küzdelem egy megértett, szeretett, pártolt iskola érdekében az ujitás ellen — és éppen ezért éltet is — egy művészi iránynak erőt kölcsönöz — holott nálunk — az meghajlás századok óta elismert olyan nagyságok előtt — akik már nem szorultak a lelkesedésre: az áldozatkészségre, az a muzeumok győzelme a Szalonok fölött; a modern élet fölött. Az a legtöbbnél a modern művészet iránt való közönyből táplálkozik és egyes iskoláknak árt — a nélkül, hogy más modern iskoláknak ugyanannyit használna. Nem fokozza a művészet iránt való érdeklődést — mint ellentétes irányok elvi küzdelme szokta, hanem inkább elhidegiti a közönséget az egész modern művészet iránt. A régi mestereket nálamnál senki sem szeretheti jobban. Mély — lelki gyönyört sze-