A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1912-1914

Húsvét, a Céhbeliek első könyve, 1914.

10 reztek nekem nem egyszer. Meg vagyok arról is győződve, hogy gyakori látásuk a modern művésznek is nagy hasznára szolgálnak. ízlést tanulhatnak tőlük és ama hatalmas művészi genikkel való belső érintkezés az ő tehetségüket is megtermékenyítheti — lelküket homogén értékkel táplálja. Nagy müvek szemlélete a tehetséget nagyobb conceptiora — nagyobb ambitióra ösztönzi. Sőt egyes művészek haszonnal is utánozhatnak geniális régi mestereket. így Lenbaeh Rembrandt módjára festett, de azért hü maradt önmagához és századunk egyik legegyénibb festője volt. Rembrandttól tanult technikával közelitette meg a legjobban talán a modern mesterek között a nagy hollandi azon képességet is, hogy egyéneket jellemezzen, hogy az életet: az ember lelkét fesse meg, amit pedig mástól valóban nem tanulhat el senki, — ami a legeredetibb, legönállóbb megfigyelést és látást kiván. De a műit századok nagy mesterei minden értéke és velük való foglalkozás minden nevelő hatása ellenére a modern művésznek nem lehet más célja, mint saját inspirálójának szolgálata, más vezére mint a természet: a művészet ez örök mestere s sacrilegiumot követ el aki Velázquez vagy Rubenshez való hasonlatosságot követel a XX. század fiától, mint azt a mi közönségünk nagy része teszi. Nincs más helyes művészi politika, mint a szabadság elve, — mint a szeretet elve párosulva a türelemmel a tőlünk idegen irányok iránt. Ne felejtsük soha el, hogy a művészetben nincs olyan absolut igazság, amelynek elfogadását mindenkitől megkívánhatjuk. A művészet nem tudomány. A tudományban az absolut igazság és az objektivitás uralkodik feltétlenül, holott a művészetben minden relatív, minden subjektiv. A tudósnak le kell győzni tudni saját impressióit s csak azt kell keresnie, hogy mi van tényleg. Hiába mondja minden érzéke, hogy a föld mozdulatlan: eszére kell hallgatnia és tudnia kell, hogy a föld mozog. Hiába látja a napot emelkedni és sülyedni: — a föld forgását kell elfogadnia, mert azt bizonyitják a tudomány által megfigyelt tények. Hiába látja a csillagokat egyenlő távolságban tőlünk: a távolságok különbségének igazságát kell elfogadnia. A művész ellenben csak saját impressióját követheti, neki egészen mindegy a valóság, neki csak az igaz, amit ő lát. Az az álom, amelyet benne a természet bája idéz elő : igazabb mint az amit a csalhatatlan számtan, a precis gép bizonyít. A tudomány verdiktje ugyanarról