A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1904-1906

Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása

Az alkotmány visszaállítása után a történeti festészetről a magyar zsánerfestészetre térnek át művészeink és folytatódik a munka a magyar művészetért. Munkácsy Mihály ujoneózásával a magyar zsánerképet alkotja meg, Mészöly Géza a magyar tájképet, Izsó Miklós Busuló juhászával a magyar zsánerszobrászatot teremtik meg és viszik előbbre a magyar művészetet. Ezt a munkát folytatja a nyolcvanas években különösen Jankó János, Deák Hbner Lajos, Bihari Sándor, Vágó Pál és Révész Imre, akik a magyar népsajátságokat örökítik meg képeiken. Ámde még mindig hiányzott valami, ami a magyar művészetet egyenrangúvá tegve a külföld művészetével és ezt a nagy föladatot megoldani az a derék gárda tűzte ki föladatul magának, amelynek tagjait s akiknek művészetét most a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítások keretében mutatja be a műbarát közönségnek. Míg történeti festőink nemzetünk hőseit, azok dicső csatáit és az árulókat örökítették meg, s míg az ő utánuk következő mesterek főleg a népélet és népszokások megörökítésére fordítják a fősúlyt, addig modern művészeink már nem érik be ezzel, hanem szigorúan a művészi szempont és az egyéniségre való törekvés vezérli őket alkotásaikban. Ezen harcosok közé tartozik Iványi Grünwáfd Béla is. aki Hollósyval megalapította 1896-ban a nagybányai iskolát, mely a modern magyar képzőművészet kiindulási pontja lett. S a hogy a magyar politika vezérei zászlójukra az önálló magyar hadsereget, udvartartást s a külföldi képviseletben is a magyar állameszme kidomborítását írják, akként ezek a modern magyar művészek a magyar formák, a magyar színek, megteremtéseért küzdenek s így bátran nevezhetjük őket az önálló magyar nemzeti művészet képviselőinek. Ezek a vérbeli művészek jöttek csak reá. hogy csak ezzel tudnak itthon és a külföldön is sikereket és elismerést kivívni és így lettek a magyar kultura legszámottevőbb harcosai. Ivánvi Grünwald Béla 1867-ben született Somogy - Somban s művészi tanulmányait a budapesti mintarajziskolában kezdte meg. ahonnan Münchenbe ment Hackl tanárhoz. Ezután Párisba került a Julián-akadémiába, melyet Csókkal és Ferenczvvel három évig látogatott Hazatér, majd újból Münchenbe megy s Eisenhuttal Kairóba utazik. Visszatér Münchenbe s rábírja Hollósyt, akinek akkor már iskolája 6