A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1904-1906

Grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása

volt a bajor fővárosban, hogy jöjjön haza. ami 1896-ban meg is történik. Iványi Grünvald művészetét a mostani kollektív kiállításon utolsó húsz évi működése igazolja. Anyja arcképe és a Baromfi-udvar, melyeket még 1886-ban festett, Bastien Lepagera emlékeztetnek, jellemző artisztikus finomságukkal. Az 1896-ból való rajzai, melyekkel Kiss József költeményeit illusztrálta, fényesen igazolják, mennvire átérezte a költőnek gondolatait. 1896-ból való első nagyarányú képén, a «Karámon» a tónus finomsága és a rajz korrektségéről győződünk meg. 1903-ból való a «Bércek között» cimű nagy vásznán különösen megragadó a tájkép, de itt már előli vösen érvényesülnek a széles ecsetkezelés és a szinek meleg összhangja. Ugyanezen időből való egyik legjobb tájképe is, a ((Tavaszi kirándulás», mely ür. Jánosy Bélának, a modern magyar művészet egyik leglelkesebb és legáldozatkészebb támogatójának a gyűjteményéből való. Az utolsó évben Rómában töltött időket különösen a világítási problémák megoldására fordította és a mostani tárlaton látható pasztel tanulmányaiban a szinek lágysága és finomságának tökéletesítésével foglalkozik s utolsó nagy képén, mely lakodalomra készülő cigánvokat ábrázol: ezen kísérletei már teljes sikerre vezettek, úgy hogy eddigi összes munkái között ez a legjobb alkotása. A mester kiállítását, mely a legszomorúbb politikai viszonyok között nyílik meg, a legnagyobb lelkesedéssel rendezzük, mert ezzel a magyar géniusz újabb nagyságát hirdetjük, mert Iványi Grünwald Béla művészetével ugyanazért küzd és harcol, amely a magyarság mai küzdelmét dominálja: az önálló magyarságért minden vonalon. Budapest, 1906. február 23. Erns^t Lajos, 11 Nemzeti Szalon iga-hatója.