Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Zora Ondrejceková: Mednyánszky László és a fénykép
még ismeretlen gyűjteményekben lappangó Mednyánszky-fotóhoz is hozzájutunk. Azonban az a néhány jó minőségű felvétel is, amely megmaradt az utókor számára, azt sejteti, hogy Mednyánszky nem csupán mint festő és grafikus, hanem mint fotós is érdeklődésre tarthat számot. 66 A képzőművészek minden időben gyűjtöttek képeket és reprodukciókat. Egyeseknél ez az érdeklődés megszállottságba csapott át.' 7 Mednyánszky is minden bizonnyal gyűjtött fényképeket, „kép-konzerveket" halmozott fel és felépítette „képzeletbeli múzeumát". Az állandó költözéssel együtt járó életmód azonban lehetetlenné tette nagyobb gyííjtemény kialakítását. Annál inkább értékelnünk kell, hogy ennek ellenére mégiscsak maradt ránk valami, ami segíthet árnyalni a művészről szerzett ismereteinket. 118 JEGYZETEK 1 A nagyőri kastélyban levő iratok többségét egy fémládában őrizték, ez ma a kastély kiállítási tárgyai közt szerepel. Az iratok 1972 óta a Lőcsei Területi Állami Levéltárban (Státny oblastny archív, Levoca - SOA) vannak elhelyezve, de őriz dokumentumokat az SNG irattára is, ezek jegyzékét a tanulmány szerzője állította, össze. Természetesen nem minden dokumentum hozható összefüggésbe Mednyánszkyval - SNG Archiv Strázky. (A továbbiakban ez alatt a Szlovák Nemzeti Galéria archívumában elhelyezett, ún. nagyőri fond értendő Szerk.) 2 Mednyánszky egész életében sokat utazott, ifjúkorában főleg családjával. Bármelyikük vehetett fényképet emlékbe, ám némelyik felvételről szinte teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy a művész szerezte be azokat. 3 A kastély utolsó tulajdonosa, Czobel Margit birtokában lévő fényképek többnyire nélkülözik az azonosító feliratokat, mivel ezekre családtagjaival kapcsolatban értelemszerűen nem volt szüksége. Ezek az adatok a régebbi fotók eg)' részénél is hiányoznak, mert talán már sem ő, sem az édesanyja Czóbelné Mednyánszky Margit nem tudták megállapítani, hog}' a képek kit/kiket is ábrázolnak. 4 Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon (visszaemlékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 57.; Fontos forrás Mednyánszky Margit 1883-as naptára, amely a nagyőri könyvtár katalogizálása során került elő: „Fromme's Elegante Welt", 23. Jahrg. 1883. Wien, C. Fromme (1882) (SNG Archiv Strázky, ltsz. F 1.) A naptárban francia és angol nyelvű bejegyzések találhatóak, melyeket Albert Marencin fordított le szlovákra. 5 Szeretett nagyanyja, Mednyánszky Józsefné egy [1883?] december 6-án kelt, Mednyánszky Margitnak küldött levelében kérte, hogy mondja meg édesanyjának, küldje el neki a szalonjában levő színes fényképet. A levélben szerepel egy megjegyzés is, amely arról tanúskodik, mennyire kedvelte Nagyőrt, ahová gyakran ellátogatott: „Adieu tous mes bien aimés, adieu mon cher Néhre." A levél a nagyőri könyvtár katalogizálása közben került elő. (SNG Archiv Strázky, ltsz. D 3) 6 A fotóra Stefan Péchy, a Lőcsei Területi Állami Levéltár munkatársa hívta fel figyelmemet. Az SNG-ben csak az eredeti kép másolata található. Díváidról és műterméről: Cs. Plank Ibolya - Kolta Magdolna - Vannai Nándor: Divald Károly fényképész és vegyész üvegműcsarnokából, Eperjesen. A Divaldok és a Magas Tátra első képei. Budapest, 1993. 7 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 58. 8 Ld. a 4. jegyzetet. A feljegyzés április. 12. és 13. alatt szerepel. 9 Ld. a 4. jegyzetet. A feljegyzés a címjegyzékként is használt naptárban, a März és April című versikénél található. 10 Az egyik Nagyőrön kiállított festmény, mint a festő édesanyjának portréja szerepelt: A festő anyjának arcképe (Podobizen umelcovej matky, SNG ltsz. O 4962). Anton C. Glatz, egy a nagyőri hagyatékban található fénykép alapján azonban Czobel Evelinnel azonosította: Glatz, Anton C: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastiel! Strázky. Bratislava, 1990. 97. No 72. 11 Mayer műterme ebben az időben a Nagyhíd (ma: Deák Ferenc) u. 4-ben, Simonyi Antalé a Váci u. l-ben volt. Ld. Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945). Budapest, 1997. 67., 76. Simonyi .Antalról ld. még A kép- és fényíró Simonyi Antal. Szerk. Kincses Károly. Kecskemét, 1992. 12 1878-ban Párizsban rendezték a világkiállítást. A nagyőri könyvtárban a rendezvény kapcsán megjelent több alkalmi kiadvány maradt fenn, egyikükben egy, a kiállításon készült fényképet is találtak. Úgy gondolom tehát, hogy Mednyánszky Eduárd családja 1878-ban Párizsban volt. (SNG Archiv, Strázky, ltsz. P 1.) 13 Műhelye ekkor a Régiposta u. 11-ben volt. Ld. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 52. 14 Gévay Béla műterme ekkor a Dorottya u. 6-ban, a Wurm-házban volt. Ld. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 56. 15 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 60. Vö. Malonyay Dezső: Mednyánszky. Budapest, 1905. - címlap-portrék. 16 Carl Pietzner (1853-1927), az. 1889-1916 közötú évek egyik legismertebb bécsi fényképésze, akinek a városban tíz műterme volt s háromszáz alkalmazottat foglalkoztatott. 17 Mindkét fotó alsó sarkában a készítő ceruzával írt aláírása látható: G...y. [Görgey?] Mednyánszky fotóján évszám is szerepel: 906 [1906]. Miri fényképe alapján arra lehet következtetni, hog)' a felvételek a nagyőri kastélyban készültek. Az említett Mednyánszky Eduárd-portré: Olvasó. A művész atyja, Mednyászky Eduárd (kat. sz. 72.) 18 A fényképekre a művész titkára, Pálmai József írt megjegyzéseket, s ez nagyban megkönnyíti időrendi besorolásukat. Eg)' ugyanakkor és ugyanott készült műtermi felvételt közöl: Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981. 21., azok közül a képek közül, melyekből egy egész sorozat fellelhető az MNG Adattárában is. 19 Deák közöl két, ismeretlen polgári enteriőrben készült felvételt 1910-re datálva őket. Az egyiken ismeretlen hölgy társaságában látható a festő, a másikon fotelban ülve, újságolvasás közben, mellette az asztalon bekeretezett fényképe áll. A felvételek egy időben s helyszínen készültek. (Deák Dénes: Festő a világháborúban. Mednyánszky László festészete 1914-1918. Budapest, 1991. 91., 92. - a képek a MNG Adattárában találhatók) Gyűjteményünkben van még egy felvétel, amely ugyanott és ugyanakkor készült. Mednyánszky karosszékben ül, mellette a dohányzóasztalon a festő régebbi fotója áll, kezében rajzfüzetet tart. Mednyánszky titkára, Pálmai József a következőket írta a felvételre: „b. Mednyánszky 1914 Bpest, Pálm. J." Ezek a fotók tehát 1914-ből és nem 1910-ből valók. Egy másik, ugyanabból az időszakból származó felvételen a festő Pálmai jegyzete szerint „Csupival - Mednyánszky kedvenc madarával együtt" látható. Pálmai ez utóbbit is 1914-re datálta. Mivel Mednyánszkyt ugyanabban a szalonban többször fényképezték le, az egyik felvételen Pálmai is szerepel, aki megjegyzéseket fűzött hozzájuk, úgy gondolom, hog)' minden valószínűség szerint az ő lakása lehet a helyszín. A szalon ugyanis, amelynek falain sok festmény lóg, tipikus nyárspolgári ízléstelenséggel berendezett szoba, aligha lehetett a festő valamelyik rokonáé. Az sem kizárt, hog)' valamennyi fényképet Pálmai készítette. - [Deák Dénes könyvének 102. lapján közöl egy felvételt, melyen Mednyánszky az említett karosszékben ül kezé-