Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Zora Ondrejceková: Mednyánszky László és a fénykép

ben rajztáblával, sötét ruhában. A kép megegyezik avval az no. a 92. oldalon közölt felvételen, az asztalon látható bekeretezett képpel, ahol Mednyánszky ugyanabban a karosszékben ül fehér öltönyben, újságot olvasva. Tehát azok a felvételek a korábbiak. A lakás, ahol készültek valószínűleg Kimnach Lászlóné Batthyány utcai lakása, ahol Pálmai lakott s ahol Mednyánszky élt és dolgozott ebben az időben. A falon látható képek az egyik képen látható szignó szerint Kimnach művei. - Szerk.] 20 Először közölte: Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. - belső címlap melletti kép. Deák Dénes a portré keletkezését 1915-re tette: Deák (19. jegyzetben i. m.) 10. 21 Halotti képet közöl az MNG gyűjteményéből: Deák (19. jegyzetben i. m.) 96. 22 Hátulról fényképezték. (SNG Archiv, Strázky, ltsz. F 106) 23 Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981. 19. A fénykép körbe van vágva, így a hátoldalán levő szöveg hiányos: „Nachdem ein Ruhetag für mich ein blosser 'Begriff ist, so kann ich leider mich blos in effigie vorstellen. Sollte László niemal abhanden kom/m/en, so können Sie versichert sein, dass ich Ihm habe entfüh". 24 Mednyánszky József fotója 1865-ből származik. Stern további, a gyűjteményben található, 1866 júliusában keletkezett, katonákat ábrázoló csoportfelvétele alapján megállapíthatjuk, hogy Max Stern trencsénteplici fényképész az eddig ismert adatokhoz (1871) képest korábban kezdte meg ottani tevékenységét. Hlavác, Ludovít: Dejiny slovenskej fotograjie. Bratislava, 1989. 66.; Szakács (11. jegyzetben i. m.) 142. 25 Műterme akkor: Kassa, Fő u. 25-ben volt. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 129. 26 A magyar szakirodalom eddig csak 1917-es dátummal tudott Morawecz működéséről, ld. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 133. 27 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 60. 28 A fénykép hátoldalára ceruzával a következőket írták: Mednyánszky Dénes 1872. Az ugyanott, a műterem kitüntetéseiről szóló felsorolás alapján arra következtethetünk, hog)' a portré 1876. után keletkezhetett. 29 Műtermük (Borsos, Doctor és Varságh) 1870-1880 között az Erzsébet tér l-ben volt. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 49. 30 Czobel István sógor portréja (Portrét svagra, Stejána Czóbela, SNG ltsz. O 4955); Czobel Imre portréja (Portrét Imricha Czóbela, SNG ltsz. O 4965); Czobel Evelyn portréja (Portrét Evelyny Czobelovej, SNG ltsz. ü 4962) A portrékat a fényképek alapján Anton C. Glatz azonosította: Glatz (10. jegyzetben i. m.) 97. 31 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 66. 32 Uo., 67. Megismerkedésük pontos idejéről a szakirodalomban eltérő időpontok láttak napvilágot: Kállai szerint: „a nyolcvanas évek vége felé" Kállai (20. jegyzetben i. m.) 29.; Sarkantyú húgának férjhezmenetelének idejével hozza kapcsolatba: Sarkantyú (25. jegyzetben i. m.) 9.; Deák Dénes 1884-re teszi. Deák (19. jegyzetben i. m.) 16-17. 33 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 67. 34 1894. március. 27-én Czobel Minkának címzett levelében azt írta, hogy július folyamán fel szeretné keresni Czóbeléket. Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket vál. és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 702. 35 Koller műterme ebben az időben a Harmincad u. 4-ben volt. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 62. 36 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 68. 37 Feszty Arpádné Jókai Róza: Akik elmentek... Budapest, 1923.; Feszty Árpádné Jókai Róza: A tegnap. Budapest, 1924. 38 Strelisky Sándor műterme a Dorottya u. 5-ben volt. Szakács (11. jegyzetben i. m.) 76. 39 Pékár Gyula: A színek Ossziánja. Mednyánszky Magyar Múzsa, 1. 1920. 11-15. Újraközölve: Enigma, No 24/25, 2000. 271. (Az idézett oldalszám ez utóbbi közlésre vonatkozik.) 40 Valószínűleg ebből az időből származik a párizsi Ferner et Lecadre műtermében készült Vanilas c. felvétel is. Hátoldalán egy - minden bizonnyal szintén Mednyánszkynak címzett - ajánlással: „Szeretett barátomnak, Feri". 41 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 65. 42 Uo., 66., 67. 43 Uo., 59 44 Idősebb bajszos férji (Starsí muz s fúzikmi, SNG ltsz. O 6736). A félprofilból felvett paraszt portréjához, a festő a következőket írta oda ceruzával: „Szűrnek György" és olvashatatlan cím. (SNG Archiv, Stréizky, ltsz. F 106/30) Egy másik, kalapot viselő paraszt portréjához a „Cxrabecz" nevet írta oda, a szöveg többi része olvashatatlan. (SNG Archiv, Strázky, ltsz. F 106/30 45 Schmoll, gen. Eisenwerth, J. A: Photographische Selbstbildnisse von Malern. Malerei und Photographie im Dialog, [kat.] Kunsthalle Zürich. Hrsg. von Erika Billeter. Zürich, 1977. 172-179. 46 A spanyolországi Entrada del patio de los Leones, Alhambra felvétele, szerzője J. Laurent et Cie, Madrid-Paris. A képet valószínűleg Párizsban vásárolták. A család tagjainak spanyolországi utazásáról nincs tudomásunk. 47 Santuario di Oropa. Provincia di Vercelli 48 Czobel (4. jegyzetben i. m.) 60-61. 49 Uo., 70. 50 A Divaldok Tátra-képeiről ld. részletesen: Cs. Plank Ibolya - Kolta Magdolna - Vannai Nándor (6. jegyzetben i. m.) 19-23. és 11/11-20. kép; Gerlachjalvi-csúcs (Gerlachovsky slit) - közli: Vámosiová, Sona: Slovenská krajina v diele Ladislava Mednyánszkeho. In: Z novsích vytvarnych dejín Slovenská. Red. Ladislav Saucin. Bratislava, 1962. 75.: 4L kép. 51 (SNG Archiv, Strázky, ltsz. 20 E 20) A fényképre ceruzával a következő van írva: „1897 Feb" - tovább olvashatatlan. Egy ilyen télről szuggesztív módon írt a már említette 1882-es naptárjában az akkor 24 éves Miri, a März című verssel szembeni oldalon: „Behavazott út. A hintóba négy lovat fogtak be, a hegytetőn, Ménhárd mögött, az állatok hasukig hóba süppednek, ágaskodnak és nyerítenek [...] apu kiszáll a hintóból, kint hóvihar tombol. Szerencsére néhány paraszt-szán siklik arra és kihúznak a hóból. Azután újra lovakat váltunk, késő éjjel szerencsésen Nagyőrbe érkezünk. Szerencsére senkinek sem esett baja. [...] Én élvezem ezt a telet, 17 éves koromtól ez az első tél, amelyet itt töltök." 52 SNG Archiv, Strázky, ltsz. 20 F 20. L- A festményt az ún. barbizoni korszakba sorolják. Azonban a Barbizonban és Arrasban tevékenykedő festők sem vonhatták ki magukat a fényképezés hatása alól. Ld.. Scharf, Robert A.: Art and Photography. London, 1986. 89. 53 Konrad Heller - fényképész és „Landschaftsmeister" 1910-1925 között tevékenykedett Bécsben. Három fényképen műterme bélyegzője és a fényképezett helyszín megjelölése szerepel. További négy hasonló jellegű és méretű, de jelöletlen felvételt szintén Heller felvételei közé sorolhatunk. 54 SNG Archiv, Strázky, ltsz. 20 F 20.7, illetve 20 F 20, 22 55 Nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy a (SNG Archiv, Strázky, ltsz. E 24 , 51-53) alatt nyilvántartott három jó minőségű fénykép valóban Mednyánszkytól származik.