Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: A korai évek - Mednyánszky László és Nagy őr

10 Glatz, Anton C.: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastiel' Strázky. Bratislava, 1990. 11 Nagyőr témájával már az 1980-as évek végén foglalkozott, amikor egy tanulmányt publikált Nagyőr kulturális örökségéről. Glatz, Anton C: Maliarská tradícia strázkeho kastiela. Vytvarny zivot, 7, 1989, 3/4. 9-14. 12 Glatz megemlít egy érdekes, a kastéllyal kapcsolatos eseményt: 1897-ben állítólag indiai vendég érkezett Nagyőrbe, aki Mednyánszkyról, húgáról és annak egyik leányáról Mária Annáról portrét is készített. A festmény állítólag a Szepességi Múzeum gyűjteményébe kerül. Glatznak ezt az közlését azonban nem sikerült tényekkel igazolni. Glatz (10. jegyzetben i. m.) 10. 13 Az. új koncepció kidlgozója Katarína Benová, SNG. Ebből az alkalomból megjelent egy négynyelvű összehajtogatható tájékoztató kiadvány is, amely Mednyánszkyról és Nagyőrről szól. Benová, Katarína - Homol'ová, Alexandra: Kastiel v Strázkach. Slovenská národná galéria. Bratislava, 2002. 14 A beckói r. k. plébánia születési anyakönyve szerint (1843-1866, 44. p.) 1852. május 4-én keresztelték meg Ladislaus Josephus Balthasar Eustachius Mednyánszky néven. Keresztszülei gr. Erdődy Nepomuk János és felesége gr. Raczinski Terézia voltak. A mester pontos születési időpontjáról régóta viták folytak. A helyes időpontot első ízben az 1852/441. számú beckói anyakönyvi bejegyzés alapján közölte: Schanzer Mária: Mednyánszky. Budapest, 1935. 3., majd Vámosiová, Sona: Slovenská krajina v diele Ladislava Mednyánszkeho. In: Z novsích vytvarnych dejín Slovenská. Red. Ladislav Saucin. Bratislava, 1962. 134

4> Anton. C. Glatz, a születési, illetve keresztelési bejegyzést tartalmazó anyakönyvi oldal fényképével: Glatz (10. jegyzetben i. m.) 5„ 101. 15 Nagyanyja Richert de Vhir Eleonóra (1798-1889) Mednyánszkyhoz nagyon közel állt, mint azt húga a is említi a nagyőri kastélyba költözés kapcsán: „László, ki nagyszüleit, kivált nagyanyját imádta". Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon (visszaemlékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 57. Hogy mennyire erős volt a Mednyánszky és nagyanyja közötti érzelmi kapocs, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, mennyire megrázta őt 1889-ben bekövetkezett halála. Uo., 67. 16 Az eddigi irodalom a nagyőri kastélyba költözés két időpontját említi. A művész húgának emlékirataiban 1861 ősze szerepel: Czobel ( 15. jegyzetben i. m.) 57. Malonyay Dezső azt írja: „Tíz éves múlt, amikor szülei a Szepességbe, a Kárpátok közé, a komor fekete fenyők hónába, Nagy-Eörre költöztek vele." Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 21. 17 Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981. 8. 18 Mednyánszky gyermekkorával részletesen húga foglalkozott emlékirataiban. Habár az események általa adott időrendje nem mindig megbízható, Mednyánszky személyiségének közelebbi megismeréséhez nélkülözhetetlen forrás. Feljegyzéseinek teljes kiadása: Czobel (15. jegyzetben i. m.) 56-74. - Markója Csilla jegyzeteivel. 19 Mednyánszky húga visszaemlékezéseiben Szirmay Boldizsárt emberkerülő különcként jellemzi, aki életét könyveinek és tanulmányainak szentelte. Czobel (15. jegyzetben i. m.) 56. 20 „Egyik fő kedvtelése az volt, hogy a régi Pest külvárosainak összes kocsmáit, rosszhírű helyeit bejárva, a magasabb emberi erkölcsökről s erényekről tartott előadásokat. Ha azután egyik-másik züllött fickó azt mondta neki, ha nem lopna ő, csak lenne pénze vagy foglalkozása, akkor először pénzt adott az olyannak Szirmay, aztán pedig addig járt-kelt, amíg valami állásba be nem segítette." Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 14. 21 Markója Csilla is felfigyelt erre: „ennek kialakulásában minden bizonnyal közrejátszott a Szirmay-ágtól örökölt csavargóösztöne, a változatosság és a mozgásszabadság iránti múlhatatlan vágya." Markója Csilla: Báró Mednyánszky László különös élete és még különösebb művészete (1852-1919). Előszó a Mednyánszky-olvasókönyvhöz. Enigma, No 24/25, 2000. 15. 22 Szirmay Boldizsár több nyelven beszélt, köztük több keleti nyelven. Sokat utazott, gyalog járta be Törökországot, nagy örömmel fogadta, hogy egyetlen lánya tehetségesen rajzolt. Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 12-, 15. 23 Nemrégiben a nagyőri dokumentumok között előkerült egy ifjú nevelőnő fényképe, melyen a „Bossena" név olvasható. Ennek alapján feltételezem, hogy Mednyánszky lengyel nevelőnőjét Bozsenának hívták. [Ld. Zora Ondrejceková: Mednyánszky László és a fénykép c. tanulmányát jelen kötetben.] 24 „A típusok közt is megtörtént a választás, - s körülbelül ismerem mindazon nagy típuscsoportokat, melyek reám benyomást gyakorolnak. Komplementer típusok, azaz az én egyéniségemnek komplementumai." 1895. december 14. Mednyánszky László naplója (5. jegyzetben i. m.) 37. 25 Az 1877-1881 közötti időszakból fennmaradt naplók tanúsága szerint Mednyánszkyt bensőséges baráti viszony fűzte Dinda Jánoshoz, a nagyőri kocsishoz és Blazsej Ladeckyhez. Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (1877-1881). Közzéteszi: Kiss-Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 319-344. 26 Az egyes művek időrendi besorolását utólag a művész anyja, esetleg húga végezte el. Például a Tanulmányrajz. Antik szobor másolata (Stiídia podl'a modelu anlickej plastiky - kat. sz. 283.) című rajz a következőképpen lett aláírva: „Mednyánszky Czobel 14 Novembre 1856. " 27 Álló leány (Stojace dievca, SNG ltsz. K 4266); Haját igazgató leány (Dievca upravujúce si vlasy, SNG ltsz. K 4265); Bútornak támaszkodó nő (Stojaca zena s rukou opretou o nábytok, SNG ltsz. K 4263); Ifjú képmása díszes keretben (Podobizen mladíka v zdobenom ráme, SNG ltsz. K 4264) 28 Asztalnál ülő leány krinolinban (Dievca v krinolíne pri stole, SNG ltsz. K 4273); Kétalakos jelenet (Dva figurálne vyjavy, SNG ltsz. K 4274) 29 Az SNG tulajdonában levő gvcrmekkori rajzanyagot feldolgoztam ugyan, de az bizonyosan kiegészíthető lesz jelenleg magángyűjteményekben található művekkel. 30 Erről a korszakról kevés információ maradt fenn. A Nagyőrről 1972 után Lőcsére került anyagban bizonyára sok olyan dokumentum található, amely árnyalni fogja a kutatás eddigi eredményeit. Az anyag azonban mindmáig rendezetlen, a kutatók számára nem hozzáférhető. Lőcsei Területi Állami Levéltár (Státny oblastny archív, Levoca — SüA) 31 Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 23. 32 Eej oldalnézetének és rövidített alakjának mértani szerkezete {Geometrická konstrukció profilú a skratky hlavy, SNG ltsz. K 4247); Női fej geometriai konstrukciója (Geometrická konstrukcia zenskej hlavy, SNG ltsz. K 4248) 33 Ülő ókori atléta alakja (Stúdia sediaceho antického atléta, SNG ltsz. K 4253). 34 Az 1862-1867 közötti időszakról Malonyay hat gyermekkori rajzot közölt. Malonyay (5. jegyzetben i. m.) 23-27. 35 Gyermekkori rajz Tátrai látkép (Poklod na Tatty) ld. Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 26. 36 Mednyánszkyt rossz egészségi állapota miatt nem sorozták be, élete végén viszont öt éven át mint hadifestő dolgozott az I. világháború frontjain. Ld. Markója Csilla: Tájkép csata után. Mednyánszky László és a hadifestészet. Enigma, No 28, 2001. 7-40. 37 Parton álló fehér ház (Biely dorn na pobrezí, ltsz. TG ltsz. K 172); Nyári táj (Letná krajina, TG ltsz. K 174); Sötétbe burkolt part (Pobrezie v tme, TG ltsz. K 171); Tengerpart harangtoronnyal (Morské jjohrezie s kampanilou, TG ltsz. K 179) 38 Ótátrafüred látképe (Pohl'ad na Stary Smokovec, TG ltsz. K 175); Vadászház a Tátra-alján (Horáren pod Tatramí, TG ltsz. K 176)