Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: A korai évek - Mednyánszky László és Nagy őr

39 A leltárkönyvekből sikerült megállapítani, hogy a nagyőri kastély könyvtárában akkortájt a következő folyóiratok voltak: L'Illustré, Pariser Modelle 1865-1868; Magasin des Demoiselles 1858, 1859, 1860-1864; Les Modes Parisienne 1863-1865, 1868.; La Sylphide 1852-1853.; Gazdasági lapok 1859-1861. 40 Parkban álló fák (Stromy v parku, SNG ltsz. K 4279) 41 Svájci park tóval és fogattal (Svajciarsky park s jazierkom a so záprahoni, SNG ltsz. K 4278) 42 Johann Jakob Ulrich (1798-1877), festő. 1855-1874 között a tájképfestészet professzoraként működött a zürichi Polytechnikumban. Ld. Ladislav Mednansky. Mailar Slovenskej zeme a l'udu. [kat.] Slovenská národná galéria. Komisar vystavy: Karol Vaculík et al. Bratislava, 1962. 10.; Ladislav Mednansky (suborné dielo). [kat.] Slovenská národná galéria. Komisar vystavy: Karol Vaculík. Bratislava, 1979. oldalszám nélkül; Glatz (10. jegyzetben i. m.) 6. Ehhez az Ulrich nyomán készült grafikai sorozathoz tartozik a Vihar előtti táj (Krajina pred búrkou, SNG ltsz. K 4227); Tó a svájci parkban (Jazero vo svajciarskom parku, SNG ltsz. K 4277) 43 1972-ben, amikor a nagyőri kastély az SNG igazgatása alá került, a könyvtári leltárak összesen 7310 könyvet és folyóiratot tartalmaztak. 44 „Olvasmányok: természettudományi, egy kis belétekintet a mai hadviselésbe [...] geográfiai [...] emberismereti stúdium (Georg Sand)." Szemelvények Mednvánszkv László korai naplójából (25. jegyzetben i. m.) 335. - Nagyőr, 1878 45 A már említetteken kívül a könyvtár Goethe és Tolsztoj műveit is tartalmazta. 46 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (25. jegyzetben i. m.) 327. - Nagyőr, 1878. 47 Vámosiová (14. jegyzetben i. m.) 46. 48 Mednyánszky Margit a művész miskolci érettségijét követően említi, hogy a család meglátogatta a Banski Dvorban (ma: Horvátország) élő keresztszülőket. Czobel (15. jegyzetben i. m.) 60. 49 A kép hátoldalán 1872-es évszám található, a keletkezési helyét azonban nem lehet megállapítani, mivel a felirat már elmosódott. 50 Sarpraneczi erdő (Les pri Sarpraneczi, SNG ltsz. K 5162). A dobozon ugyanezzel a címmel volt jelölve. 51 1872 novemberétől Alexander Strähuber (1814-1882) műtermében folytatta tanulmányait, majd egy évre rá Otto Seitz (1846-1912) festőosztályába ment át. 52 „Königliche Akademie der bildenden Künste in München 1873/74. Inv. 2017. Für Ladislaus Mednyánszky." (SNG Archiv, Strázky). 53 Isidore Pils (1813-1875), a francia akadémiai festészet képviselője a felkapott művészek közé tartozott, aki főleg csataképeket festett. Mednyánszkyhoz hasonlóan az ő festészetében is szerepelnek pásztorábrázolások, habár ezek inkább akadémiai modorban kerültek vászonra. 54 Kállai (7. jegyzetben i. m.) 21. 55 Katona Nándor (1864-1932), festő Mednyánszky hatása alatt kezdte a tátrai tájat festeni. Az Kilátás Nagyőrre (Pohl'ad na Strázky, SNG ltsz. O 3100) című festménye jól tükrözi táj felfogását. Katona neve Mednyánszky korai naplóiban is többször felbukkan eredeti, Kleinberger nevén, ld. Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (25. jegyzetben i. m.) 329., 330., 333. 56 Czobel (15. jegyzetben i. m.) 67. 57 Mednyánszky naplójában leírja, mennyire megrázta Dinda János gyermekének halála és temetése. Ld. KissSzemán Zsófia: Mednyánszky László 1877-81-es naplója és a Varjak az itatón című festménv története. Enigma, No 24/25, 2000. 313. 58 „kisebb megszakításokkal majdnem karácsonyig itthon maradt. Csomó szép képet festett akkor itt, így három Tátrai képet, amelyek itt vannak. A legkisebb egy gyöngyszem. Egy későesti kép, a Tátra, víz a rajta átkelő marhával. Ma a legsejtelmesebb művek egyike." Czobel ( 15. jegyzetben i. m.) 68. 59 Ezt bizonyítja levelezésük is, amelynek egy részét napjainkig őrzik a nagyőri irattárban. 60 Egy 1917. június 9-én kelt Wolfner Józsefnek szánt levélben a következőket írta: „Valószínűleg júliusban kerülök vissza, akkor Beckóra és Szepességbe jövök, kell majd egy kis nyugalom a sok látott megemésztésére." Válogatás Mednvánszkv László háborús levelezéséből. Közreadja: Bardoly István, Markója Csilla. Enigma, No 28, 2001. 134. 61 Czobel István sógor portréja (Portrét svagra Slefana Czóbela, SNG ltsz. O 4955 j; Czobel Imre portréja (Portrét Imricha Czóbela, SNG ltsz. O 4965); Czobel Evelyn portréja (Portrét Evelyny Czóbelovej, SNG ltsz. O 4962) 62 Szintén édesapja portréja ismerhető fel az Ülő férfi alakja kutyával (Stúdia sediaceho muza so psíkom, SNG ltsz. O 4954) című képen is. 63 A képen látható személyt Markója Csilla azonosította Justh Zsigmonddal. Nagyőrött az állandó kiállításon egy fényképen Justh Zsigmond hasonló beállításban látható. 64 Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket vál. és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 408. 65 Olasz táj (Talianska krajina, SNG ltsz. O 4213).1876-ban a Mednyánszky-család Olaszországba látogatott. Mednyánszkyt valószínűleg akkoriban ihlette meg az olasz táj, amelyet e festményén megörökített. Két évvel később, 1878-ban meglátogatta Triesztet, Velencét, Anconát, Rómát, Firenzét, majd Szicíliába utazott. így bejárta szinte egész Olaszországot. Érdeklődését felkeltette az Etna kitöréséről szóló hír, melynek hatására Messinába, majd azt követően Taorminába utazott. Ld. Czobel (15. jegyzetben i. m.) 63. 66 A nagyőri harangtorony 2. (Zvonica v Strázkach 2., SNG ltsz. K 14199) Az SNG legutóbbi szerzeményei közé tartozik A nagyőri harangtorony (Zvonica v Strázkach, SNG ltsz. O 6760) című olajfestmény is. 67 Nagyőr (Strázky, SG ltsz. O 463) 68 Pillanatkép a parkból (Motiv z parku, SNG ltsz. O 4944) 69 Elmúlás (Zánik), ld. Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 54. 70 Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 57. Tükör (Zrkadlő) címmel közli. 71 Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky. (A Mednyánszkv-kutatás új forrásai) [L] Művészeitörténeti Értesítő, 49. 2000. 98-100. 72 Adrien Remacle, a párizsi kiállítás kritikusa bevezetőjében említést tesz a művész egyes alkotásainak helyszínéről. „Aki nem tudja, hogy Mednyánszky a hódító magyar nemzet egyik legősibb családjának nevét hordozza, festményei tanulmányozása során biztosan kiérzi ezt, a Kárpátok szakadékait és szurdokait ábrázoló festmények láttán megérintik az ódon várak komor árnyai, amelyeket a mester hátrahagyott, hogy látomásként újra alakot öltsenek itt, a párizsi száműzetésben" Malonyay (6. jegyzetben i. m.) 33. - franciául. 73 A műteremről szó esik Mednyánszky Margit visszaemlékezéseiben: Czobel (15. jegyzetben i. m.) 62. A műteremről Glatz is említést tesz, s meghatározta az épület lehetséges helyét is a kastély gazdasági szárnya mögött: Glatz (10. jegyzetben i. m.) 7. Az épületet 1951-ben lebontották, újabb információk szerint, azonban ez már a második világháború alatt bekövetkezett. 74 Az SNG irattárában őriznek egy Mednyánszky Lászlótól származó levelet, melyben bejelenti szüleinek, hogy hamarosan Beckóra jön és magával hoz két kisebb képet, hogy ott befejezhesse őket.