Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László a művészettörténet-írás tükrében: tudomány- és kultúrtörténeti adalékok - Császtvay Tünde: Laczikonyha, kothurnus, tülök. Nemzet- és lélekmentő műpártolás-próbálkozások a XIX. századvégi Magyarországon

3 A Schulverein (iskolaegyesület) olyan egyesületek neve, amelyek iskolák és rokon intézmények felállítását, támogatását, így a nemzetiség és a közművelődés ápolását tűzték ki feladatul. Az egyesület céljául azt tűzte ki, hogy a német birodalom határain kívül lakó németek hovatartozását megtartsa, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy megmaradjanak németeknek, vagy éppen újra azokká lehessenek. A 80-as évek elejétől az erdélyi területen működő Schulverein-egyesületek hihetetlen vehemenciával támadták a magyar kormány nemzetiségpolitikáját. A hisztérikusságot és egyes területeken a hecckampányt sem nélkülöző - főként Erdélyből irányított és tüzelt - mozgalom végül odáig ment, hogy Tiszának Bismarckkal kellett tárgyalnia az ügyről. 4 1883 nyarán perbe fogták a tiszaeszlári zsidó hitközség tagjait, amikor húsvét előtt eltűnt eg)' fiatal cselédlány a faluból. A hosszan tartó perben a vád az volt, hogy a katolikus, szűz Solymosi Esztert a hitközség húsvéti áldozatul ajánlotta fel. A per óriási visszhangot kapott Európa-szerte. Valójában azonban sokkal többről volt szó: a nagyszámú galíciai zsidóbevándorlás következményeként a zsidóasszimiláció kérdése körüli indulatok forrósodtak föl benne. 5 Fónagy (2. jegyzetben i. m.) 104. 6 Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban. Századok, 108. 1974. 3-65. (különösen a 3., 9.) 7 A vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjesztése az 1870. évre szóló költségvetési előirányzat tárgyában. In: Eötvös József: Kultúra és nevelés. Osszegvoíjtötte, szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Mezei Márta. Budapest, 1976. 204-205. 8 Aranyérmek. Ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században, [kat] Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Nagy Ildikó. Budapest, 1995. À katalógus elsősorban a Sinkó Katalin és Szabó László által írt bevezetőjére és összefoglaló fejezeteire támaszkodtam, valamint Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiaija című kiváló tanulmányára. (15-47.) 9 Erdei Gyöngyi: Műpártoló Budapest 1873-1933. Budapest, 2003. 5. 10 Összefoglalását adta Sinkó Katalin: A magyar műgyűjtés 1850 után - a magángyűjteménvi kiállítások tükrében című, elsőrangú tanulmányában. In: Válogatás magyar magángyűjteményekből, [kat.] Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Szabó László, Szinyei Merse Anna. Budapest, 1981. 11-29. 1 1 A ponyvavita több évig húzódó anyaga több száz korabeli újságoldalt tesz ki. A témához egyébként többször hozzászólt még az emigrációban élő „nemzeti emlékezetünk": Kossuth Lajos is. 12 Jókai Mór: Hát mi feltámadunk-e még? Kérdő szó, Jókai Mórtól. A Hon, 1880. március 28. (reggeli kiadás) 1. 13 Uo. 14 Uo. 15 Mikszáth Kálmán: Az írói tulajdonról. Mikszáth Kálmán összes művei. 52. Cikkek és karcolatok, 2.: 1874-1875. Budapest, 1964. 21-49.; Uő: Az írói tulajdonjogról. Nógrrídi Lapok, 1874. november 1. - december 27. 44-52. Uő: A vidéki újságoknak. Mikszáth Kálmán összes művei. 67. Cikkek és karcolatok, 17. 1882-1883. Budapest, 1969. 86-87. - További kutatásokat igényel annak eldöntése, vajon mennyire hatott egymásra Jókai és Mikszáth személyes megismerkedése és - legalábbis az ügy tekintetében - roppant hasonló vélekedésük. 16 Erről bővebben ld. Császtvay Tünde: A Hét bagoly esete a magyar irodalomban. Budapesti Negyed, 5. 1997. 245-249. 17 Vö. az 1793. november 3-i 2157. és 1794. június 24-i 1812. sz. királyi rendeletekkel, melyek az utánnyomás kérdését szabályozták, az erre vonatkozó 1846. október 19-i császári pátenssel és az 1875-ös XXXVII. tc. 512-533. §-aival, melyek a kereskedelmi törvény keretében szabályozták a kiadói jogokat. 18 Erről bővebben ld. Császtvay Tünde: A halottak nem kérdeznek vissza. Mikszáth Kálmán és a Jó könyvek a magyar nép számára című ponyvasorozat. Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk. Kalla Zsuzsa. Budapest, 1997. 62. 19 Szépirodalmunk és még valami. Egyetértés, 1880. március 31. 1-2. 20 Ld. például Jókai próbálkozásait egy prózaíró testület, „az első magyar szépirodalompártoló társulat", saját írói kiadója és a magyar nemzeti regénytár elindításának létrehozására vagy szépirodalmi lapalapítási kísérletének tervét. 21 A Mednyánszky illusztrálta kötet: Rudnyánszky Gyula: Az áruló guzsaly vagy „Három alma, meg egy fél, kérettelek, nem jöttél." Szép história három énekben. Rajzolta Mednyánszky László. Budapest, [1883.] 22 OSzK Kézirattár, Levelestár 23 Vö. Feszty Árpád Justh Zsigmondnak írott leveleivel, melyekben többször hívja, sürgeti Justhot, mikor ér már a Svábhegyre. Például az 5., keltezetlen levélben: „NB! Medi is itt van! legutoljára Marseillesböl írt és egyszerre csak ittermett a Svábhegyen. Itt fogtuk s most itt van, s itt marad amig te jősz! Már csak ezért is jöjj rögtön mert ő tovább akar menni csak téged vár meg ha soká nem késel - azért kérlek siess ha látni akarod mert tudod hog)' ő milyen - ha soká nem jösz egyszerre csak felkerekedik és itt hag)' - azt mondja h. Brasiliába akar menni - no, ha oda megy, istentudja mikor látjuk megint a bolondot!" - Vö. még 11., 23. levél. OSzK Kézirattár, Levelestár, 20.levél - Ugyanezt erősítik meg Aggházy Károlynak 1889. novemberében és Szabolcska Mihálynak 1891. augusztus 4-én, valamint szeptember közepén írt levelei. Ld. Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket vál. és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 519., 575., 590. 24 Megismerkedésük pontos idejét nem tudom. Feszty Árpádné egy nem egészen egyértelmű mondatában azt írta: „Az uram, Zsiga és én egy hónap alatt ismerkedtünk meg." (Feszty Arpádné: Akik elmentek... Budapest, 1923. 65.) Ennek azonban ellentmondani látszik Justh több levele, mely jóval korábbi kapcsolatra utal. Vö. pl. Fesztynek 1889. június 14-i levelével. Justh (23. jegyzetben i. m.) 500. 25 Mikszáth Kálmán: Vacsora a költőnél. Mikszáth Kálmán összes művei. 84. Cikkek és karcolatok 34. 1895. január - 1895. december. Budapest, 1992. 11-14. 26 1889. március 22-i bejegyzés. Justh (23. jegyzetben i. m.) 336. 27 Csáky Albin például az 1889 tavaszán zajló közoktatásügyi vitán, majd az 1890 januárjában folyó költségvetési tárgyalásokon több olyan felvetéssel állt elő, amely érintette a pont ekkor formálódó Műbarátok Körének céljait. (Pl. az állami könyvvásárlások és a nemzeti irodalmi nevelés ügye) - Vö. ezzel a Magyar Szemle következő cikkeit, melyek nagy figyelemmel kísérték és folyamatosan kommentálták Csáky próbálkozásait: Szentiványi Sándor: Irodalmi műveltség. Magyar Szemle, 1889. május 26. és Csaba: Elszegényedett írók. Magyar Szemle, 1890. január 26. 28 A Társulat történetétéről: Dalmady Sándor: A Műbarátok köre irodalmi és művészeti egyesület huszonöt éves története (1890-1914). Budapest, 1915. Dalmady verziója szerint Pejacsevich Katinka grófnő érezte, hogy „a szellemi élet és a művészeti erők képviselői nincsenek otthon a magyar társadalom minden rétegében, s legfőképp hiányzik kapcsolatuk a főrangú körökkel és más társadalmi előkelőségekkel," ezért „termeiket megnyitják előttük", hogy a szellemi összeköttetést megteremtsék. Ezért aztán „hosszan kérdezősködött minden irányban eszméjének kivitelére." Kezdetben a tagságot „kizárólag nőkre akarta szorítani (simulékonyságuk miatt)",