Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László a művészettörténet-írás tükrében: tudomány- és kultúrtörténeti adalékok - Császtvay Tünde: Laczikonyha, kothurnus, tülök. Nemzet- és lélekmentő műpártolás-próbálkozások a XIX. századvégi Magyarországon

de „egyelőre csak a képző- és zeneművészetek pártolása, fejlesztése, terjesztése és erősítése céljából." Terveihez kikérte Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter [Trefort 1888. augusztus 22-ig töltötte be a posztot Cs. T.] véleményét is a terv felől, aki igen ajánlotta kivitelét. A grófnőnek figyelmébe ajánlották az. akkor Párizsban tartózkodó Justhot, aki tevékeny munkatársa lehet, s Justhot hamarosan fel is kérték a kérdés előzetes tanulmányozására, amelyet ő örömmel vállalt. 29 Pékár Gyula, Justh egyik legközelebbi barátja - igaz, jóval barátja halála után Dalmady kötetének bevezetőjében - így emlékezett: 1892 tavaszán az Andrássy úton egy hintóból kiszállva Justh Zsigmond leállította: „Én Justh Zsigmond vagyok, üdvözöllek, mint írótársamat... ösmerlek már, te a mienk vagy és velünk fogsz dolgozni szép tervünknél, a Műbarátok Körének fejlesztésénél. Jer, ülj kocsiba velem, megyünk mindjárt Pejacsevich Katinka grófnőhöz, vagyis inkább tán direkte Wohl Jankához, kinek fogadónapján ma ügy is ott lesznek mind a barátaink. Ott lesz Hubay Jenő, Feszty Árpád, Radisics Jenő, s Vay Péter is". Dalmady (28. jegyzetben i. m.) 3-4. A tetszetős történet viszont több helyen sántít, legfőképpen csapásszerű megismerkedésük históriája, hiszen Pékár a Pesti NaplóJusth-nekrológjában még azt állította, hog)' a pesti református gimnáziumból ismerték egymást, mikor Justh hetedikes volt, ő a negyedikbejárt. Pékár Gyula: Justh Zsigmondról. Pesti Napló, 1894. október 13. esti kiadás, 1-3. Egyébként 1891 nyarától folyamatos levelezésben álltak. Pékár Justhnak írt levelei: OSzK Kézirattár, Levelestár 30 Gálos Magda: Sigismond Justh et Paris. Budapest, 1933. 74. 31 Justh (23. jegyzetben i. m.) 366. - 1889. április 7. 32 Az ülések jegyzőkönyvei: OSzK Kézirattár, Quart. Hung. 2702. 33 Halász Gábor: Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. A Széchényi Könyvtár új szerzeménye. Magyar Könyvszemle, 63. 1939. 159-164. 34 A körben a Justh által előadott „tudományos" témák: Az ember tragédiája és a Faust összehasonlításáról, A logika hatása a tudományokra és viszonya a nyelvhez, hozzászólás Szápáry Tibor [Szápáry László testvére] előadásához az állati magnetizmusról. 35 1884. március 29., április 18. és 27. 36 Szabó Miklós: A kontinentális Európa konzervatív ideológiája néhány új vonásának kialakulása a századfordulón. Történelmi Szemle, 17. 1974. 326-327. 37 A Le Play-hatáshoz hasonlóan számos korabeli filozófus és gondolkodó ismerete és gondolatébresztő hatása kimutatható és bizonyítható Justh életében és életmüvében, de ez nem fér a dolgozat kereteibe. Itt elsősorban a Taine-féle (akivel egyébként baráti kapcsolatban állt) és a schopenhaueri tanokra (pl. az abból kialakuló vulgárbuddhizmusra), a miszticizmus képviselőinek eszméire és az új konzervativizmus szociáldarwinista ideáira, illetve - magyar viszonylataikra - az agráriusok tanaira gondolok. A témához kiváló eligazítást ad Németh G. Béla számos tanulmánya, valamint monográfiája: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Budapest, 1981. Haszonnal forgatható még R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1-2. Budapest, 1973. 38 Czobel István fő műve Die Entwicklung der Schönheitsbegriffe. Die Genesis unserer Kultur. Bd. 1-5. Leipzig, 1901-1907. 39 OSzK Kézirattár, Fond 62. fol. 54. 40 Szabó (6. jegyzetben i. m.) 8-9., 19., 20-21., 23. 41 Cz. I. [Czobel István]: Nincs megállás. Magyar Gazdák Szemléje, 1898. február. 35. 42 Itt nincs mód szót ejteni Czobel elméletének a kultúmacionalista ideológiához való kapcsolódásáról, mely szerint a nemzet lényegét a nemzeti sajátosságok, a népkarakter határozza meg, s amelynek következményeként Czobel meghirdette a kifáradt, elerőtlenedett nemesi családoknak a paraszti vérfrissítéssel való megjavításának ideáját. Egyébként erről is bővebben írt Gosztonyi Ferenc: Kész regény. Malonyai Dezső 1905-ös Mednyánszky-monográfiája című tanulmányában ld. jelen kötetben. 43 Justh (23. jegyzetben i. m.) 508. 44 Pékár Gyula: Fesztyéknél a Bajza-utcában, (rádióelőadás). OSzK Kézirattár, Fol. Hung. 2044. 45 Feszty Árpád - Justh Zsigmondnak, é. n. [valószínűleg 1888.] OSzK Kézirattár, Levelestár 17. levél 46 Feszty Árpád - Justh Zsigmondnak, é. n. [valószínűleg 1891.] OSzK Kézirattár, Levelestár 5. levél 47 Jókai cikkében gondosan felsorolja az egylet céljait: „a magyar előkelő salonokban a magyar költészetet és művészetet otthonossá tenni; irodalmi művek művészi előadását megszokott élvezetté emelni; kiváló irodalmi művek díszkiadásainak megjelenését résztvevésével előmozdítani; festőművészek, szobrászok munkáit, nevezetesebb skizzeit bemutatni, megismertetni, szerzőiknek nagyobb paloták, templomok díszítéseinél tehetségeikhez méltó megbízásokat adni; híres hazai és külföldi zeneművészeket a magyar társadalom sommításaival megismertetni, s a magasabb irányú zeneköltészet iránti fogékonyságot fejleszteni. E célból az alakítandó egylet rendezni fog: társalgási összejöveteleket, felolvasásokat, alkalmi kiállításokat, zeneestélyeket; azonkívül az egylet tagjai által különösen az egylet számára szerzett költői, festői és zenészi műveket egy albumban összegyűjtve, kiadja." - A cikket - lelőhely-megjelölés nélkül - közölte: Dalmady (28. jegyzetben i. m. ) 11-14. 48 A Mednvánszky-Justh viszonyról bővebben írt Gosztonyi Ferenc már idézett tanulmányában. 49 Említi: Kiss-Szemán Zsófia: Mednyánszky László 1877-81-es naplója és a Varjak az itatón című festmény története. Enigma, No 24/25, 2000. 308. 50 Szemelvények Mednyánszky László korai naplóiból (1877-1881). Közreadja: Kiss-Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 326. 51 Mednyánszky László - Pékár Gyulának. Budapest, 1909. december 31. OSzK Kézirattár, Levelestár 52 Huysmans 1884-ben megjelent A rebours [jelentése: fordított, visszájára] című, nagy vihart kavaró regényét Kosztolányi Dezső Különc címmel fordította le 1921-ben. A művet a Lazi Kiadó adta ki újra 2003 telén. 53 Dalmady (28. jegyzetben i. m.) 5. - A Műbarátok Körének első tíz éves tevékenysége egyébként a következő eredményeket hozta: 1891. március 8. Andrássy úti Műcsarnok, legyezőkiállítás; Feszty ajánlására Mátyás király ünnepély terve (nem valósult meg); Feszty ajánlására lovag-, illetve tornajáték terve (végül csak 1902. május 16— 18-án Bécsben valósult meg, óriási sikerrel); pályázat sport-v. szalonéletképre (nem valósult meg), pályázat dalműszövegre és dalműzenére, A Műbarátok Könyve című sorozat megindítása. 54 A társaság ötletét, majd működését - már megalakulása előtt is - rengetegen kifogásolták, kritizálták és többen is élcelődtek rajta. Tevékenysége valóban mindinkább pompás estélyek rendezésében merült ki. 55 Endrődi Sándor: Az irodalom és a közönség. Fővárosi Lapok, 1881. október 16-17. 1396-1397., 1402-1403. 56 Justh Zsigmond főműve a Fuimus című regény, melynek jelentése: voltunk. 57 Kocczintási Hírlap. Főmts. Feszty Árpád (t. i. nem a hírlapnak, hanem a kocczintásnak). Száma: egy kupicza. Bajza utcza 19/b. Hajnal. Casa Feszty. - A lap egy példányban jelent meg, gyönyörű, szecessziós művészi kivitelben. OSzK Mikrofilmtár. Kocczintási Hirlap. Főmts. Feszty Árpád (t.i. nem a hírlapnak, hanem a kocczintásnak). Száma: egy kupicza. Bajza utcza 19/b. Hajnal. Casa feszty. - A lap egy példányban jelent meg, gyönyörű, szecessziós művészi kivitelben. OSzK Mikrofilmtár.