Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Életrajz. Összeállította: Hessky Orsolya

esik át. Április 20-án 60 képből álló gyűjteményes kiállítása nyílik a párizsi Georges Petit Galériában, amelyhez katalógus is megjelenik André Remacle előszavával. A kiállításnak nagy sikere volt, több képet eladott, a sajtó is írt róla, a művek nagyrésze azonban elkallódott. Nyár végén hazajön Párizsból, ahová többé nem tér vissza. Pesten telepszik le, ismét a Fehér Hattyú szállodában lakik. Ősszel két hétre a Tarpataki völgybe utazik Katona Nándorral. A szállodából a belvárosi Vasváry Pál utcába költözik (9. sz.), ahol több éven keresztül fog majd lakni. 1898 elején Pesten él. A Műcsarnok tavaszi kiállításán Hegyi táj című képe állami nag)' aranyérmet nyer. Nyáron Beckón és Nagyőrött pihen, igen jó időszak ez számára. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a festő ekkoriban ismerkedik meg Wolfner Józseffel, a Singer és Wolfner könyvkiadó egyik tulajdonosával, aki magára vállalja zavaros anyagi ügyeinek intézését: Mednyánszky képeinek értékesítését Wolfnerékra bízza, akik rendezik adósságait, és folyamatos jövedelmet biztosítanak a pénzzel bánni nem tudó művésznek. Ősszel visszatér Pestre. 5 évi nagyőri tartózkodás után Katona Nándor eljön a Felvidékről. A téli kiállításon Mednyánszky képei azonnal elkelnek, miközben a kormánynak is szándékában áll megszerezni a müveket. 1899-ben továbbra is Pesten él. A tavaszi nemzetközi kiállításon a Műcsarnokban Wlassics kultuszminiszter az egyik kiállított Mednyánszky-képet már a megnyitó napján lefoglalja a kormány számára. Mednyánszky a nyarat Dalmáciában tölti. 1900 júniusának elején gyalog megy Beckóra. Innen Galíciába utazik „hogy a városokban és falvakban a gettóbeli szegény zsidókkal barátkozhassék" (Kállai 1943. 51.). Nyár végén Beckón találjuk, Pöstyénbe is ellátogat, valószínűleg a fürdőbe, majd visszatér Budapestre. Az év végi ünnepek idejére Beckóra utazik. 1901 elején még mindig Budapesten él, ám tavasszal ismét nagy túrára indul, ezúttal az Adriához, Dalmáciába. Szándéka szerint egy időre Bécsbe költözne, ezért felszámolja pesti műtermét és minden holmiját Beckóra Mednyánszky László küldi. A buccarii öbölben, Cattaro mellett, Spalatónál rajzol és fest. A nagy kirándulás után már Bécsbe tér vissza. Az év végén ismét súlyos ízületi láz támadja meg, Beckón hosszan betegeskedik. 1902 tavaszán még mindig beteg, Sirchich Janka ápolja. Meglátogatja őt Wolfner József, Malonyay Dezső és Katona Nándor. E betegségéből felgyógyulva rögtön egy másik támadja meg: „heteken át tartó fejfájás, álmatlanság és gyomorgörcsök kínozták" (Kállai 1943. 52.). Iglófürdőn kezelteti magát. Gyógyulása után Bécsbe megy, de húga szerint ebben az időben Pesten is fenntartott egy műtermet, amely jobb volt, mint a bécsi, de ott többen zavarták a munkában. A bécsi műterem a Mariahilferstrassén volt (89/a), szobát először a külkerületi Siebertgasse 6 sz. alatt bérel, később belátja, hogy legyöngült szervezetével jobb, ha közelebb keres lakhelyet. Legszívesebben a Práterben csatangol és rajzolgat, de Bécs más pontjain is talál magának motívumokat. 1903. július 2-án a Singer és Wolfner céggel szerződésben ismét rögzítik az anyagi támogatás feltételeit. 1904-1905ben a folytonos utazások mellett Bécs a székhelye. Ezekről az évekről rendelkezünk a legkevesebb forrással. Mégis - vagy inkább éppen ezért - valószínűsíthető, hog)' Mednyánszky életének egyik legkiegyensúlyozottabb, legtermékenyebb szakaszáról van szó, amely műveiben is megmutatkozik. Lyka Károly már az 1903-as téli kiállításon bemutatott 8 képével kapcsolatban megjegyzi, hog)' „valami történt Mednyánszkyval" (UI 1903. 462.): művei kivilágosodtak, eg)' önmagával békében megférő természetimádó művész benyomását kelti. Kállai is „mély lelki megnyugvásról és szélesen, gazdagon bontakozó emberi és művészi látókörről" beszél (56.) A festő 1905 őszén tér vissza Budapestié, a Fehér Hattyú szállodába, majd a Práter utca 9. sz. alatt műtermet, az Óvoda utca 41-ben szobát bérel. A harmonikusnak mondható életvitel még tart 1906-ban is, míg év végén, december 23-án Mednyánszky nag)' szerelme, Kurdi Bálint, a váci hajós-fuvaros, becenevén Nyuli tüdőbajban meg nem hal. Az ezt követő napokról Mednyánszky egy évvel későbbi naplófeljegyzéseiben szinte percről percre beszámol. Ettől kezdve Nyulival, különösen annak halálával kapcsolatos emlékeit rituális jelMednyánszky a fronton léggel újra és újra felidézi. A haláleset teljesen felborítja Mednyánszky egész további életét, ahogyan ragaszkodott Nyulihoz életében, ugyaniig)' ragaszkodik hozzá halála után is. Naplóit ettől kezdve az elhunyt fiatalemberhez írja, sírhelyet vásárol magának az elhunyt mellett a váci temetőben, mely ettől az időtől látogatásainak állandó célpontja, képeinek pedig állandó tárgya lesz. Ez év végén is hazautazik Beckóra három hétre, majd visszatér Nyuli sírja mellé és ha Budapesten tartózkodik, minden vasárnap kimegy a váci temetőbe. Ezekben az időkben ismerkedik meg Pálmai Józseffel, akivel 1908 táján válik szorosabbá a kapcsolata. Pálmai afféle mindenes az öregedő művész mellett, festősegéd és titkár egy