Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: A korai évek - Mednyánszky László és Nagy őr
A természet megfigyelése gyermekkora óta Mednyánszky fő tevékenységei közé tartozott. Művészi orientációját befolyásolta a Thomas Ender osztrák festővel való találkozása, aki Nagyőrön tett látogatása alkalmából felfigyelt az akkor tizenegy éves fiú tehetségére. Thomas Ender 1863 és 1865 között gróf Waldstein János megbízásából bejárta a Felvidéket és találkozott Mednyánszky szüleivel is, akik meghívták Nagyőrbe. Valószínűleg a festő és Mednyánszky szülei közt fennálló baráti viszony 30 sarkallták a bécsi festőt arra, hogy hazatérése után a tehetséges gyermeknek antik szobrok gipszmásolatait küldje, amelyeket aztán Mednyánszky szorgalmasan lerajzolt. A festő édesanyja a rajzokat elküldte Bécsbe Enderhez korrektúrára. Habár ezek a rajzgyakorlatok a művész húgának elmondása szerint Mednyánszkyt untatták és szívesebben ábrázolta a természetet, ennek ellenére folytatta a gyakorlást, amint erről a fennmaradt korabeli rajzok is tanúskodnak. Endernek a fiatal Mednyánszkyra gyakorolt hatására már első életrajzírója, Malonyay Dezső is utalt, aki leírja, hogyan nézegette Mednyánszky boldogan Ender képeit. 31 Ebbe a sorozatba tartoznak az antik gipszszobrok alapján készített rajzok, valamint a különböző nézetekből ábrázolt fejek tömegével kapcsolatos szerkesztési gyakorlatok is. 32 A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményeiben további figyelemre méltó rajzok is találhatók, mint például a Ülő ókori atléta alakja" vagy a Tanulmányrajz. Antik szobor másolata (kat. sz. 286.), amelyek azonban valószínűleg már az akadémiai évek alatt készültek. A korai korszakból származó egyes rajzok tájképek, illetve portrék, amelyek fiatal kora dacára, már a hatvanas évek végén jól tükrözik, miképpen érzékelte a hangulatokat és az ábrázolt alakok jellegét. Ender hatása még az 1860-70-es évek fordulóján is érezhető, amikor Mednyánszky akvarelljein minduntalan műveire hasonlító, főleg zöld és okkersárga színek jelentek meg Mednyánszky korai rajzait Kállai Ernő és Malonyay Dezső is megemlíti, aki néhányat reprodukált is. 34 A műveken a Tátra látképe, valamint egy falu szerepel. A Tátrai látkép* szokatlan kompozícióval rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a szemközti dombról elénk táruljon a hegység képe (valószínűleg a Nyugati-Tátráról van szó). A következő rajz, házak csoportját ábrázolja s 1866-ból származik. Egy katonákat ábrázoló rajzon, az egyiknek a művész részletesen kidolgozta az arcát. A választott téma érdekes, mert arról tanúskodik, hogy Mednyánszky már gyermekkorában érdeklődött a katonai témák iránt - melyek a művész késői alkotói periódusában oly fontos szerepet játszanak -, habár gyenge testalkata miatt végül nem sorozták be, de önkéntes katonai kiképzésen részt vett. 36 A korszakból származó további rajzok közül érdemes kiemelni a Jégzajlás a Poprádon című képet (kat. sz. 291.), amelyre az alaposság jellemző. Az ifjúkori mű jól tükrözi, milyen ügyesen bánt Mednyánszky már 14—15 éves korában a képmélységgel és hogy milyen pontosan tartotta be a méretarányosság szabályait. A későbbi tájkép-motívumok szempontjából szintén figyelmet érdemel a Caspar David Friedrich inspirációját magán hordozó téma. Az 1860-as évek végéről romantikus jellegű rajzok is fennmaradtak, amelyek feltehetőleg Mednyánszky úti élményeit, benyomásait rögzítik. Ebbe a sorozatba tartozik a Tengerpart című rajza is (kat. sz. 288.). Akkoriban a fiatal művész még különféle példaképek hatása alatt állt. További rajzok a Parton álló fehér ház, a Nyári táj, Sötétbe borult part, Tengerpart harangtoronnyaVf' Romantikus táj rommal (kat. sz. 287.) is ide tartoznak, amelyek úgy készültek, hogy a művész az útjai során szerzett benyomásait társította különféle mintákkal (korabeli illusztrációkkal, képeslapokkal, nyomatokkal). A korai műveket megelőző rajzok további fontos csoportját alkotják a fa- és épülettanulmányok. Ide tartozik például a Otátrafüred látképe, Vadászház a Tátra-alján,™ valamint A nagyőri kastély (kat. sz. 293.). Az ifjúkori rajzok nagy része tollal készült, alaposan kidolgozott mű. A krétarajzok egy részénél azokból a női évkönyvekből, képes magazinokból és litográfiákból merített ihletet, amelyeket az édesanyja járatott. 39 . A fiatal Mednyánszky műveltségére és munkásságára nagy mértékben hatott a bőséges választékkal rendelkező családi könyvtár, amelyet az elődök még a XVI. században alapítottak. Az ott található női almanachok, valamint az akkoriban gazdagon illusztrált kottafüzetek borítólapjai nagy hatást gyakoroltak Mednyánszky fantáziájára. A hetvenes évek elejéről származik egy parkban álló fákat ábrázoló rendívül finoman kidolgozott rajz, amely erősen emlékeztet a nagyőri angolkertre. 40 1870-ben a család Svájcba utazott, ahol Mednyánszky megpróbált felkészülni a zürichi Polytechnikum felvételi vizsgájára. A festőt azonban inkább a svájci természet érdekelte. Feltehetőleg abból a korszakból származik a Svájci park tóval és fogattal című akvarell, 41 amely Johann Jakob Ulrich egyik művének másolata. 42 3. Bejegyzés Mednyánszky László születéséről és kereszteléséről a beckói r.k. plébánia anyakönyvébe (Fotoarchiv SNG)
