Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: A korai évek - Mednyánszky László és Nagy őr

Nagyőr - a művelődés helyszíne 4. A nagyőri kastély könyvtárszobája a családfát ábrázoló festménnyel (Fotoarchiv SNG) Mednyánszkyt a természet és a környezet mellett az otthoni családi hagyományok is alakították, amelyeket elsősorban a képzőművészeti tehetséggel rendelkező édesanya és a művészetet pártoló nagyapa testesítettek meg. A könyvtár elsősorban német protestáns egyházi irodalmat tartalmazott, majd ez fokozatosan francia, angol, latin, olasz, magyar és héber nyelvű könyvekkel bővült." (4. kép) Mednyánszky nagyapja elkészítette a könyvárban található kötetek jegyzékét és feljegyezte az 1836—44 között vásárolt könyveket is. Ezek között XVI-XVIII. századi, főleg francia nyelven írt kiadványok, valamint német nyelvű könyvújdonságok szerepeltek, továbbá előszeretettel gyűjtötte a felvilágosodás kori irodalmat (pl. Voltaire, Mirabeau), történészek műveit (pl. Taine), lexikonokat, francia szépirodalmat (pl. Balzac, Sand, Zola)," emellett olyan könyvei is voltak, amelyek kifinomult ízlésről tanúskodtak (Choderlos de Laclos).

15 Új művekkel, ezen belül elsősorban a rokokó kori memoárirodalom régebbi és újabb köteteivel, XVIII. századi erotikus irodalommal, valamint klasszikus regényekkel is kiegészítette a gyűjteményét. A könyvek Mednyánszky életében mindig is rendkívül fontos szerepet töltöttek be, elég talán csak Tolsztoj életre szóló hatását megemlíteni. A hosszú téli estéket a külvilágtól elzárt Nagyőrön, az ifjú művész gyakran a olvasással töltötte a könyvárban. Mednyánszky erre később úgy emlékezett vissza, hogy a „bibliotékából olvastam részint orvosi, részint történelmi munkákat. Ma szanaszét heverő iratokat (napló) és rajzokat rendeztem. Mi sok kellemes, de némi fájdalmas érzeteket és emlékeket is költött bennem."

46 Altalános műveltségre Mednyánszky otthon, magántanulóként tett szert, 1866-ban például késmárki tanítók oktatták.

17 Az érettségit végül párhetes felkészülés után Miskolcon tette le. 18 évesen lelki válságon ment keresztül és képtelen volt letenni a vizsgákat és csak később érettségizett kortársainál. Mint már említettük 1870-ben a család, édesanyja gyakori betegeskedése miatt orvosi tanácsra külföldre utazott melegebb éghajlatra. Mivel a festő számára a műszaki-mérnöki pályáját választották, a Mednyánszky-család a Genfi-tó partjára utazott, Mednyánszky pedig Zürichben megpróbált felvételt nyerni a Polytechnikumba. A sikertelen felvételi vizsga után a felkészülést magántanulóként folytatta Solothurnban. Miután 1871-ben reumás izületi láz támadta meg Mednyánszkyt, ezért a család felépülése érdekében a badeni fürdőhelyet kereste fel. Azt követően a művész ősszel beiratkozott a műszaki főiskola előkészítő évfolyamára. 1872 őszén Mednyánszkyt és szüleit már a horvátországi Banski Dvorban találjuk, ahol számos akvarellt készített. „A Grófné mama legjobb barátnéja volt, és a mi keresztanyánk, ő is passióval festett aquareleket. Itt a napsütéses meleg szeptemberi tölgyerdőkben éltünk; a Grófné meg László együtt motívumokat keresve, festve, élvezvén töltöttünk felejthetetlen hangulatos napokat."

48 Ekkor készített akvarelljei közé tartozik a Várrom című (kat. sz. 294.).

49 Abban az időszakban készült valószínűleg a Sarpaneczi erdő című kép is, amely az erdő és az erdőszéli fák könnyedén felvázolt kompozíciója.

50 Végre a család is akceptálta Mednyánszky eredendő vonzódását a művészethez és lehetővé tette számára, hogy a müncheni akadémián folytassa tanulmányait, ahol megismerkedett az akkori akadémiai stílussal.

51 Ahogy naplójában említi, ez az akadémiai modor, amely egy bizonyos fokú kötöttséggel járt, még hosszú ideig érződött művészetén. 1873 nyarán szüleivel Olaszországba utazott, ami nagy hatást gyakorolt rá. Müncheni tanulmányait már halálosan unta, ezért úgy döntött, hogy környezetet változtat és Párizsba utazott. Az eddigi szakirodalom 1873-at említi mint azt az évet, amikor Mednyánszky beiratkozott a párizsi Akadémiára. Nagyőrött található egy dokumentum - egy tanúsítvány -, amely bizonyítja, hogy a festő az 1873-74-es évfolyamra is beiratkozott a müncheni akadémián.

52 1874 őszén a párizsi Ecole des Beaux Arts-on, Isidore Pils műtermében folytatta tanulmányait,

53 de Pils 1875-ben bekövetkezett halála után távozott az akadémiáról s ezzel be is fejezte tanulmányait. Korai művészetének fontos vízválasztójává váltak az 1875-77-es franciaországi évek, ezen belül Barbizon és az ott dolgozó festők megismerése. Abban az időszakban a barbizoni festők második és harmadik nemzedéke tevékenykedett ott. Mint Kállai Ernő írta: „a barbizoni festőkhöz igazodva próbált továbbjutni. így talált vissza nagyőri barangolásainak és ösztönszerű próbálkozásainak világába, a természethez.

54 Nagyőr, a találkozások és látogatások helyszíne Mednyánszky tanulmányai befejezését követően Nagyőrött tett látogatásait néhány nagyobb csoportba oszthatjuk. Munkássága első periódusában az 1875-76-os évek játszották a legfontosabb szerepet, amikor a festő nyaranta visszatért Nagyőrbe. Miután hazatért