Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

OEUVRE-KATALÓGUS - C. Téves és nem ellenőrizhető meghatározások (C. 338-413.)

Gemäldeinventar 1722/28. Lit: A. 945. Vö.: Katalog Dresden, 1929. 368; Katalog Dijon, 2001. 238. 72. sz.). Az 1710-es évekre tehető és Mányoki színvonalánál gyengébb másolatot Iskierski minden alap nélkül sorolta a festő ceuvre-jébe. IRODALOM: Somow, 1895. 68. sz. (ismeretlen német festő); Iskierski, 1931. 27. 85. sz. (Mányoki); Mankowski, 1932. 36 (Mányoki), 319. 976. sz.; lázár, 1933. 28. 131, XlX/b. tábla; Chudzikowski, 1964. 60. 126. sz. (Mányoki); Katalog Warszawa, 19 69 . 253 . 747. sz. (Mányoki); Hopp, 1973. 737. (Mányoki); Hopp, 1973a. 128. (Mányoki); Katalog Warszawa, 1993. 176. 241. sz. (Mányoki, 1714 után [1718?]); Katalog Dresden, 1997. 316. 568. sz. (Mányoki, 1714 után, vsz. 1718.). C. 346. BÉKÉS Gáspár (1520-1572) Erdélyi politikLis, a lengyelországi lovasság főparancsnoka. János Zsigmond erdélyi fejedelem tanácsosa, Erdély egyik legvagyonosabb főura. 1571-ben Báthori István ellenlábasaként az erdélyi fejedelmi trónra törekedett, 1575-ben pedig fegyverrel akarta Báthorit megbuktatni. Lengyel királlyá választása után Báthori szolgálatába fogadta, és megtette lovassága főparancsnokának. Vilniusban temették el. IRODALOM: MÉL I. 161. Olaj, vászon; 62x51 cm Lviv, Lvivszka Galereja Misztectv Leltári szám: zs-4538 Proveniencia: 1971 előtt Lwowskie Múzeum Historyczne Német vagy lengyel festő munkája a 18. század közepéről. A kép egy azonos megoldású változatát 1996-ban New Yorkban Christian Wilhelm Ernst Dietrich műveként árverezték el (Sotheby's Sale 6813. 1996. április 2. 82. sz., olaj vászon 55,9x44,8 cm). Egy további (?) változata a 19. század végén a vilniusi városházán volt, s ott mint Bekes Gáspár portréját tartották számon (ld. Szádeczky L.: Kornyáti Békés Gáspár. Budapest, 1887). IRODALOM: Osztrovszkij-Seleszt, 1988. 36. 134. sz. 8. színes kép; Rózsa, 1989. 167. (Mánvoki, Bekes feltehető hiteles ábrázolását követő történeti portré.) C. 347. BERCSÉNYI Miklós ( 1665-1725) állítólagos portréja Kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc mellett a szabadságharc egyik fő szervezője és irányítója. Felvidéki családból származott, Nagyszombatban tanult, majd Esterházy Pál nádor mellett kezdte meg katonai pályáját. Részt vett Buda ostromában, ezredes lett, majd szegedi főkapitány. 1691-től Ung vármegye főispánja, 1696-1698-ig Felső-Magyarország főhadbiztosa. Ez időtől Rákóczi bizalmas barátja, 1703-tól Rákóczi mellett a szabadságharc legfőbb vezetője. 1705-től a szövetkezett rendek főgenerálisa, a szenátus első tagja, 1707-től fejedelmi helytartó. A szabadságharc diplomáciai és béketárgyalásainak több alkalommal vezetője. 1710 végétől Lengyelországban, 1717-től Törökországban, 1720-tól haláláig Rodostóban élt. Gróf Csáky Krisztina volt a felesége (ld. C. 407). IRODALOM: Köpeczi - R. Várkonyi, 1976. 507. Olaj, vászon; 80x65 cm Egykor műkereskedelemben Jelzés nélkül Az alábbi árverési katalógus a kép fotóját nem közli, így nem ellenőrizhető Mányoki szerzősége. Bizonytalan az ábrázolt meghatározása is. IRODALOM: AZ Ernst Műzeum aukciói, XV. 1921. február, 389. sz. (Mányoki, Bercsényi képmása [?]). C. 348. CARIGNAN, Louise Philiberte de, hercegnő (1667-1726) Eugen Moritznak, Soisson grófjának (1635-1673) és Olympia Mancininek (1640?-1708) a leánya, Savoyai Jenő herceg húga. IRODALOM: Hühner, I. 1725. 294. tábla. Olaj, vászon; 77x58,5 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Leltári szám: 1723 Proveniencia: Korábban München, Hanfstaengl-gyűjtemény (Térey, 1906.). A Szépművészeti Műzeum vásárlása Scheffer Pétertől 1899-ben. A vétel idején fent a bal sarokban későbbi feliratban az ábrázolt neve volt látható. 1974 óta a Magyar Nemzeti Galériában. Északnémet festő, 18. század első évtizede, feltehetően Johann Heinrich Rundt köréből (vö. J. H. Rundt: Fiatal lány portréja, Braunschweig, Katalog Braunschweig, 1989, 216-217. 1096. ltsz., valamint uő.: Női arckép, 1695. Warszawa, Chudzikowski, 1964. 86; Katalog Warszawa, 1969. II. 87). IRODALOM: Nyári, 1906. 258, képe: 257; Térey, 1906. 355. 773. sz.; Nyári, 1909. 65-66; Peregriny, 1914. III. 1. füzet 183-184; Ybl, 1925. 305; lázár, 1927. III. 41, 46. 137. sz.; Kende, 1929. 4; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46; Lázár, 1933. 71, 118, 138, LXVII/b. tábla; Katalógus Budapest, 1939a. 67. 5. sz. (Mánvoki); Mányoki emlékkiállítás, 1957. 16. 39. sz. (Mányoki); Katalógus Budapest, 1969. 36. 129. sz. (Mányoki); Hopp, 1973 . 741. (Mányoki); Hopp, 1973a. 156. (Mányoki); Mojzer, 1982. 37. 418. sz. (Mányoki).