Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)
OEUVRE-KATALÓGUS - A. Jelzett, valamint forrás vagy metszet alapján Mányokinak tulajdonított művek (A. 1-229.)
A.102. MARIA JOSEPHA osztrák főhercegnő, lengyel királyné és szász választófejedelemné (1699-1757) 1733-1755 Hagedorn „Lettre..." című művében Mányoki hivatalos megrendeléseinek sorában megemlíti, hogy portrét készített a királynéról, akit a kötet megjelenésének éve (1755) alapján Maria Josepha választófejedelemné és lengyel királyné személyével azonosíthatunk. IRODALOM: Hagedorn, 1755. 260. A. 103. MARIA JOSEPHA osztrák főhercegnő, lengyel királyné és szász választófejedelemné (1699-1757) Friedrich Wilhelm von Brühl említést tesz testvérének, Heinrich von Brühlnek 1735. február 8-án írott levelében arról, hogy Clemens August bajor herceg, kölni hercegérsek bonni rezidenciája számára megrendelte Mányokinál Maria Josepha és III. Ágost portréinak másolatát, de a festő vonakodott a képeket az uralkodó engedélye nélkül elkészíteni (ld. még A. 11.). Lehetséges, hogy a forrásban Maria Josepha Hagedornnál (előző tételben) említett portréjának másolatáról van szó. IRODALOM: Boroviczény, 1930. 81. A. 104. 48. színes kép; 95. kép MARIA THERESIA osztrák főhercegnő, később császárné, magyar és cseh királynő (1717-1780) VI. (III.) Károly császár, magyar király, valamint Elisabeth Christine von Braunschweig-Wolfenbüttel legidősebb leánya. 1736-tól Ferenc István lotharingiai herceg és toscanai nagyherceg, később I. Ferenc néven német-római császár (1708-1765) felesége. 1740-től magyar, 1743-tól cseh királynő, 1745-től férje császárrá koronázását követően császárné. Férjét 1741-ben társuralkodóvá nevezte ki, akinek halála után 1765-től ezt a posztot fia, II. József töltötte be. IRODALOM: Katalog Wien, 1980. 14-16; Hamann, 1990. 113, 323-327. 1723 Olaj, vászon; 86x69 cm München, Bayerische Staatsgemäldesammlungen, Alte Pinakothek Leltári szám: 3290 (Inv. 1822: Nr. 6367; Inv. 1856: Nr. 3290; Inv. 1905: Nr. 2851) Jelezve (jobbra középen a kőfalon): „Ade Mányoki pinx. Viennae 1723" Proveniencia: München, Residenz, 1833-tól kiállítva a Galerie Schleißheimben (Kat. Nr. 3333), 1952-ben kiállítva Burghausenben Említve Hagedornnál, 1755: „II a eu l'honneur le [!] peindre ... l'Impératrice Elisabeth avec les deux jeunes Archiduchesses ..." Catalogus ... Residence zu München, 1770.: „No. 1285. de Manyocky Vienna a. 1723. Maria Theresia Kaisers Karl des sechsten Prinzessin Tochter, alt 6 Jahr gebohren 1717. L[einwand] 2 Schuh 8 Zoll - 2 Schuh 3 / 4 Zoll" Inventar der K. Bayr. Staatsgemäldesammlungen 1856. Bd. III.: „Nr. 3290. Unbekannt (áthúzva), Adam de Mányoki, Bildnis der Josepha Maria Tochter Kaiser Carl VII. Gemahlin Kaiser Joseph II. (áthúzva, javítva): Kaiserin Maria Theresia als Kind. Leinw. 2 Schuh, 8 Zoll - 2 Schuh, Vt> Zoll, Befindlich: Schleißheim. Nummer des Alten Inventars: 6367" Itteni bejegyzés szerinti származás: München 1248. A leltárkönyv szerint 1855-ben restaurálták. Inventar der K. Bayr. Staatsgemäldesammlungen 1905. Bd. III.: „Nr. 2851. Adam Mányoki: Bildnis der Kaiserin Maria Theresia als Kind. Bezeichnet rechts: A. de Manyocki pinx. Wiennae 1723... Aufstellungsort: Schleißheim, Galerie" Térdkép, amely a főhercegnőt világosbarna lepellel borított félköríves kőmellvéd előtt ábrázolja. Ruhája rózsaszín, elöl feltűzve rögzített szegélyén hermelinbéléssel, válláról leomló palástja középkék. Kezében tarka virágokból font girland. A Bécsben festett kompozíció első példánya, Maria Anna portréjának (A. 96.) párdarabja. A kép 1730-as évek közepére tehető saját kezű másolatát ld. B. 289. számon. IRODALOM: Hagedorn, 1755. 260; Katalog München, 1905. 76. 333. sz. [helyesen 3333.]; Katalog München, 1914. 150. 3333. sz.; Feulner, 1924. 59. (a 256. katalógustételen belül, Maria Anna képének párdarabjaként említi); Lázár, 1926. I. 99. 34. sz.; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 46. (Schleißheimben említve); Bottyán, 1952. 17; Börsch-Supan, 1966. 104. (Burghausenben említve); MűvLex, III. 1967. 237; Katalog Sankt Florian, 1986. 98. 6.02. sz. (repr. 101., tévedésből a B. 289. számon lévő másolat fotója közölve); Schweers, 1994. Th. 1/3. 1158. (ezt tekinti első példánynak); Dictionary of Art. XX. 1996. 350. (Garas); Magyar művészet 1800-ig, 2001. 365. A. 105. 69. színes kép MARSCHALL VON BIBERSTEIN, Philipp Wilhelm (?-?) Egy meisseni bárói család tagja, képének felirata szerint a hennebergi grófság főfelügyelője. A család a 18. század elejétől az Anhalt-Zerbst családdal állt rokonságban: Augusta Antonia Marschall von Biberstein 1705-ben Anton Günther Anhalt-Zerbst zu Mühlingen felesége lett. IRODALOM: Gauhe, 1719. col. 997-1000; Hellbach, II. 1826. 97.
