Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK
Festmények 1. Angyali üdvözlet 1410-1430 Csehországi festő Vörösfenyő, tempera; 28,5 x 22 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 56-57. sz.: „Salutatio Angelica et Sanctus Joachim cum Anna et Maria. - Opera omnium vetustissimi sed nomine tenus haud cogniti pictoris Viennensis, ligno deaurato superpicta; in circumferentia lignea deaurata." - Az Inv. Imag. e tételei mellett kézzel írott, „OK 3142 ,1-es szám szerepel, ám az 57. tétel nincs meg. A latin szöveget - kommentár nélkül - idézi Entz is. A MNM-ból 1905 dien került az OK-ba, 1906-ban pedig a SzM-ba. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár, ltsz.: 3142 A kisméretű tábla eredeti kerete nem maradt fenn. A kép festetlen pereme aránylag széles, arany és vörös festéknyomok láthatók rajta. A táblán kisebb repedések vannak. A 19. század folyamán az eredeti képhordozót elvékonyították, otromba és felesleges módon hat (!) hosszirányai és négy keresztirányú fenyőléccel parkettázták. Ilyen parkettázás a műkereskedelemben szokás, a tárgy „régiségének" bizonyítására. Baloldalt lent kis textilfoszlányt látni. A Jankovich-leltárban említett kerete bizonyára nem azonos a maival. Az Imagines leltárában külön tételként említett Szent Joachim Annával és Máriával képnek nem találtuk nyomát. Ha azt feltételezzük, hogy az Angyali üdvözlet egykori verzója volt, és romos állapota miatt esett áldozatul a parkettázásnak, akkor talán nem említette volna a leltár külön tételszám alatt. Ugyanakkor a budapesti kis tábla párdarabjának vélt Mária halála (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum; ltsz.: GNM 1119; kerettel: 38,5 x 32,8 cm, keret nélkül: 27 x 21 cm) hátoldala az eredeti márványozott festést őrizte meg. E kép eredeti kerete is fennmaradt, fekete alapon ezüst sgraffitós indamustrával, mely a miniatúrafestészet lapszéldíszítéseihez hasonló. A keret bal oldalán az eredeti zsanérok nyomai is láthatók. A budapesti tábla infravörös reflektográfiai vizsgálata (amit Fáy András végzett el) finom, vonalas alárajzolást mutat, melyben a lendületes, hosszú vonalak a drapéria redőinek a helyét jelölik ki. Az árnyékokat nem jelzi sraffirozás. Kisebb rajzi korrekciók is észlelhetők. Az Angyali üdvözleten a cseh festészet tradícióinak megfelelően a színhelyt jelző aedicula ábrázolja Mária „házát", a perspektivikus ábrázolásra való törekvést mutatja az imapult. Az angyal jobbról érkező alakja, illetve hatalmas zöld szárnyai töltik ki az arany hátteret. Lába alatt felhőgomolyag jelzi az égi szférát. A csehországi „szép stílus" egyik jellegzetes képviselője e kép. „Olyan, mintha 1 eg}' felnagyított miniatúra lenne" - írta róla Végh János 1967-ben.' A Jankovich-leltárban - végül is, ismerve a cseh és a bécsi festészet szoros kapcsolatát ebben a korban, érthető módon - bécsi festőnek tulajdonították, később DélNémetország került szóba származási helyként. 1940-ben Matëjcek és Pesina ismerte fel, hogy cseh mester munkája, és - óvatosan fogalmazva - a nürnbergi képével azonos műhelyből valónak vélték. A Mária halála-kin ikonográfiái típusa is cseh eredetre vall, Mária utolsó imáját ábrázolja az apostolok társaságában (Török 1973, 196. a stiláris és az ikonográfiái analógiákat is bemutatja). A haldokló Mária keresztbe tett karja megfelel a budapesti angyal gesztusának, mely az Annunciatio esetében szokatlan gesztus. A nürnbergi képen Mária gazdagon díszített ágytakaróját a kétfarkú cseh oroszlán és az egyfejű német birodalmi sas motívuma díszíti - az utóbbit Kammel azzal a Luxemburgi Zsigmonddal hozta kapcsolatba, aki csak 1420 után használta a címerében a cseh oroszlánt is. Ennek alapján a nürnbergi képet - amelyet a cseh kutatás az 1410 körüli évekből származtatott - 1420-1430 közé datálta. Az Incarnatio és a Dormitio, Mária halála egy magánáhítat céljára készült diptichonon szokatlan ugyan, de nem egyedülálló. Kammel portrédiptichon részének véli a nürnbergi táblát, érthetetlen módon, hiszen a cseh festészetben erre nincs példa. Ebben az ikonográfiái együttesben nehezen képzelhető el egy Joachim-Anna-Mária-ábrázolás is, hacsak nem egy nagyobb, Mária életét bemutató
