Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - III. KÖNYVTÁR
244 (Caesar müvének kolofonja) Caius Iulius Caesar (i. e. 100-44) emlékirata az általa vezetett galliai háborúról az i. e. 58-52 közötti hét év eseményeit foglalja össze évenkénti tagolásban hét könyvre osztva. Harmadik személyben írt beszámolója a Vercingetorix által vezetett felkelés leverését követően i. e. 52/51 telén kerülhetett kiadásra. A következő két év eseményeit egy kiegészítésül szánt 8. könyvben Aulus Hirtius, Caesar segédtisztje foglalta össze, és a bővítmény ebben a kiadásban is olvasható. Caesar történeti munkáit, így a gall háborúról szólót is, megjelenésük óta folyamatosan olvasták. A köztársaság kori Róma iránt különösen érdeklődő Francesco Petrarca (1304-1374) ugyancsak lelkesedett Caesar műveiért, melyek alapján meg is írta a nagy római államférfi és író életrajzát. Az itt bemutatott kötetben levő két művet egyszerre adta ki az esslingeni nyomdász, tehát kiadói kolligátumnak tekintendő. A kötetben eredetileg volt még egy harmadik mű is, az első magyarországi nyomtatvány, a Hess András által, Budán, 1473-ban nyomtatott Chronica Hungarorum egyik sérült és erősen körülvágott példánya (243. sz.). Éppen e ritkaság miatt folytatott hosszas levelezést lankovich a 18. század végén a kötetet akkor őrző jelentős régiség- és könyvgyűjtő, Fejérváry Károly özvegyével, s 1796 februárjában 60 forintért meg is vásárolta. A Chronicán kívül vásárlását az is motiválta, hogy a teljes impresszum nélküli és csonka Caesar-kiadást is eg\ r esetleges budai nyomtatványnak vélte. Mivel a Petrarcától származó életrajz eleje is csonka, igyekezett meghatározni a nyomtatványokat, ezt mutatja a Bonus Accursius-féle (egyébként sohasem létezett) lóadásra utaló kézírásos bejegyzése is. Eredetileg a kötet végén volt található a Hess-krónika, melyet Jankovich több helyen is ellátott családi címeres rombusz alakú pecsétjével. A nemzeti könyvtárat alapító Széchényi Ferenc meg akarta vásárolni Jankovichtól a Hess-nyomtatványt is őrző kötetet, de a lelkes gyűjtő ellenállt. A kötetet végül 1836-ban vásárolta meg a csődbe jutott tulajdonostól az országgyűlés, és átadta a nemzeti könyvtárnak. 1843-ban a Hildebrandkönyvtár árverésén Bécsben sikerült a könyvtárnak egy második, jobb állapotú, körülvágatlan Chronica-péláknyt is vásárolnia, s ennek következtében 1875-ben a Jankovichféle Chronicát múzeumi tárgyakért cserében átengedte a budapesti Egyetemi Könyvtárnak. Ekkor a harmadik kolligátumot kiemelték az egyébként sérült kötésből, majd az eredeti kötés gerincét a megmaradt két mű méretére szűkítették. A Hess-krónika jelenleg az Egyetemi Könyvtárban található (jelz.: Inc. 10). Az esslingeni nyomtatványokat őrző restaurált kötet végén levő üres levélen Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemre utaló bejegyzés olvasható, amely valójában tollpróba, egy oklevélszöveg kezdete három különböző kézírásban, az első és a második leírás között pedig egy magyar nyelvű levélkezdetformula olvasható. A Báthory Zsigmonddal kapcsolatos bejegyzés fejedelemmé választása (1588) után íródhatott a kötetbe, de tulajdonosi utalást nem tartalmaz. Egykorú gótikus, vaknyomásos bőrkötéséről Rozsondai Marianne megállapította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában K 32 jelzet alatt található Nagyenyedi-kódex kötésén levő bélyegzők közül hat egyezik a PetrarcaCaesar-köteten levőkkel, tehát ez utóbbi kötés is magyarországi könyvkötő műhelyben készülhetett. W. S. Á. Hain 4226 és *4226; Horváth 1895, 18; GW 5874; SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: Az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatványgyűjteménye. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1963-1964. Budapest 1965, 113; C7H2599 és 877; BORSA GEDEON: A hazai ősnyomtatványok példányai. (1988) In: Borsa 1996, 37-46.; ROZSONDAI MARIANNE: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések. In: Pannónia Regia 1994, 452. 245. Suso összegyűjtött írásai [Heinrich Suso:] Das Buch genannt der Seuse 1482 Augsburg, Anton Sorg Papír; foil. 254; 2°; egykorú vaknyomásos, bélyegzős, fatáblás barna bőrkötésben (290 x 198 mm). Eredetileg első táblájának belső oldalán egy 15. századi színezett fametszetű lap volt felragasztva, amelyet 1913-ban leválasztottak a tábláról (246. sz.). Az első kötéstábla belső oldalán kézzel írt bejegyzés: „Jankovich Miki. gyűjt." Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 655 Fametszetekkel művészien illusztrált ősnyomtatvány, Heinrich Suso összegyáíjtött írásainak első nyomtatott kiadása. A maga a szerző által jóváhagyott és nagyszámú
