Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

habet effigiem Dianae in raro illo numo argenteo, cum inscriptione alias, non vero hic legibili in parte adversa »Machedonon Protos« proviso reperibilem, qui numus isthic insertus parte tantum una visibilis. Reliqui sex numi romani, utpote Antonini, Divae Faustinae, Commodi etc. extimam peripheriam cingunt ita, sicut et basim. Circumferentia huius copiosis numis argenteis romanis insertis atque inauratis ornata est; quos cum omnes recensere multum foret, eorum tantum( m)odo numerum exponimus, nempe in operculo sex, in circumferentia 36, in basi vero perinde sex. Manubrium superne inauratum perinde incisuris Horum calcographicis et litteratis ornatum, siquidem primum scutum familiae eidem incisum insignia possessoris clare denotet (supra quod cernuntur litterae A. K.), cuius medietas a dextris gryphum erectum, altera medietas vero in duas partes divisa superne Hungarum mitratum, dextra manu lilium tenentem, et ex corona lumbotenus prominentem, ab infra vero fasciam transversim decussatam exhibeat, sine dubio ad familiam quandam montanam spectans. Huic ab infra annus 1616. similis formae scuto militari inscultus est. Summum huic amphorae pretium addit numisma Prockianum, quod utriusque, tarn patris quam filii, effigiem exhibet, et quidem parte adversa, quae in interiori parte canthari visitur, continet effigiem cum inscriptione sequenti: »LASLA: PROCK 1569. D. (dem) ELT. (ere) BVPvG:V:DES:INER: RAT: Z.WIEN.« - parte vero aversa, quae exterius in mndo canthari cernitur, comparet alia effigies cum inscriptione: »LAD:PROCK:D:IVNG:R:K:MK: PVECH: BEDER: CAM:CREM:VND: SCHEM:« - Pondérât semiuncias quadraginta duas et tredecim décimas sextas. (42 13/16)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: 1955.172.C Széles talpperemre támaszkodó, felfelé kissé szűkülő edény. Testét vékony, profilait borda tagolja, száj- és talppereménél ugyanilyen bordák zárják. Enyhén domború, többszörösen tagolt fedelét fenyőtobozt imitáló fogó díszíti. Kérdőjel alakú, vésett díszítésű füléhez a szájperemhez illeszkedő végén billentő, alul pajzs alakú záródás kapcsolódik. A fül vésett díszítése, az AK monogram, valamint az 1616-os évszám valószínűleg utólag került az egyébként csak érmekkel díszített, sima felületű edényre. A bordával szabályosan két részre osztott edény testébe két sávban, váltakozva párosával, illetve egyesével elhelyezett római, császárkori dénárokat illesztettek. Az érmek hátoldala is látható. A talpon és a fedélen elhelyezett, ugyancsak kétoldalú érmek mindig az egyedül álló érem alá, illetve fölé kerültek. A fedél belsejébe foglalt makedóniai tetradrachma egyoldalas. Ez utóbbi a legkorábbi a befoglalt érmek közül, az i. e. 2. században verték. A római császárkori dénárok közül a legkorábbiak Vespasianus (69-79), a legkésőbbiek Septimius Severus (193-211) denárai. A kupát összesen negyvennyolc eredeti római dénár díszíti. Ez a mennyiség egy kisebb éremleletnek felel meg, és összetételében is azokhoz hasonlatos. A kupába foglalt jelen együttes bárhol a Római Birodalom területén földbe kerülhetett, így az érmék alapján az ötvösjegy nélkül készült tárgy készítési helyére vonatkozó információt nem nyerhetünk. Támpontot az edény fenekébe foglalt kétoldalas érme jelenthet. Belül és kívül egyaránt idősebb, illetve fiatalabb szakállas férfit ábrázoló buszt körül két sorban, belül Ladislaus Prock bécsi tanácsosra utaló német nyelvű felirat, valamint az 1569-es évszám, kívül az ifjabb Prockra, körmöc-, illetve Selmecbányái camerariusra utaló, ugyancsak német nyelvű szöveg olvasható. (A szövegeket 1. a latin nyelvű leltárkönyvi leírásban.) A kupa a reneszánsz korban megjelenő, majd még a 17. században is továbbélő díszedénytípust, az ún. „pogány pénzes" edényeket képviseli. A kizárólagosan eredeti római érmek felhasználása kissé eltér a korban szokásos gyakorlattól, melynek során számos esetben öntvényt készítettek a rendelkezésre álló érmekről, és ezt építették be az edény testébe. A korabeli hagyatéki leltárak magyar tulajdonosokra utaló adatokat is őriznek: így ismert Berényi György (öszszeírás 1650-ből, illetve 1661-ből) fedél nélküli, és Thurzó Mária (összeírás 1654-ből) fedeles, pogány pénzzel díszített kupája (Radvánszky 1879/1986, II, 302, 316, 342). G. I. GÖHL ÖDÖN: Érmek a Magyar Nemzeti Múzeum régi serlegein. In: Numizmatikai Közlöny 11 (1912), 139; BÍRÓNÉ SEY KATAi.iN-T. NÉMETH ANNAMÁRIA: „Pogány pénzes" edények. Budapest 1990, 29-31., 45^9. kép; Történelem-kép 2000, III—15. sz. (GERELYES IBOLYA) 86. Pohár 16. század második fele Boroszló