Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - I. Figurák és kulisszák - A korai festmények (Z. A.)

Kik ezek a figurák és mit jelenítenek meg, hol vagyunk? A színhely egy elvesztett-visszakívánt vidék, valahol a Paradicsom és Árkádia között, egy elhagyásra ítélt idil­li, de ugyanakkor kevéssé valóságos, halottnak tűnő vi­lág. Az itt megjeenő aktok nem illeszkednek szervesen ebbe a közegbe, nem la kői ennek a tájnak. Elkülönül­nek az őket körülvevő tértől, a tájháttér kulisszaszerűen húzódik a hátuk mögött, a keskeny színpadszerű előtéri sáv mögött a természet sematikusan megfestett díszlete próbálja megteremteni a nyitott, szabad tér illúzióját. A szereplők nem egy-egy történet vagy szituáció eleven cselekvői, csupán eljátsszák szerepüket, sőt a kimereví­tett pózok inkább élőképszerű hatást keltenek, az ember­alakok bábuszerűen élettelenek, mintha önmaguk szob­rai lennének. A jelenetek narratív karaktere háttérbe szo­rul, a koreografált testtartások nem mozgást, hanem kü­lönböző lelkiállapotokat és szenvedélyeket hivatottak ki­fejezni. Ugyanakkor ez az idegenség, ez az elkülönült­ség olyan érzelemmentes távolságtartást teremt, hogy a figurák minden valósághűségük ellenére jelzésszerűen, szinte idézőjelbe téve illusztrálják a címben jelzett tartal­makat. Ezt húzza alá a szereplők személytelensége is, arcuk nem látszik, elnagyolt vagy idealizált. De ez a „rendezés" nemcsak Patkó tájba helyezett aktkompozíci­óin érvényesül, nanem a többiek képein és a műtermi környezetben megjelenő figurákon, portréábrázoláso­kon is. Az előtérbe tolt figurák képmása fizikailag ugyan közel kerül hozzánk, de ezt a karnyújtásnyi látszatközel­séget a modellek testtartása ellenpontozza. Pejüket le­hajtják vagy félrefordítják, arcuk félig árnyékba borul, szemük elkerüli a festő, illetve a néző tekintetét. • Korb aktkompozíciója, Gábor Jenő képéhez hasonló­an, férfi és nő párosát ábrázolja. Az álló nőalakot a háta mögött tornyosuló fantasztikus felhőalakzat és a belőle sugárzó fények emelik ki a különben valószínűt­lenül sötét, szinte fekete égbolt hátteréből. Az alulnézet­nek köszönhetően monumentális hatású jelenet eredeti címe ismeretlen, a mű talán azonos az 1923-as Ernst Múzeum-beli első nagyobb bemutatkozás Tanulmány című képével. Lehet, hogy valóban egyszerű stúdiumról 2 I. KORB ERZSÉBET: Ébredés, 1921 körül : appui i; ; 11. KORB ERZSÉBET Aktok, 1921 körül Nudes, ca. 1921 Olaj, vászon; ZO x 5 1 cm J. |. I.: Korb MNG Itsz.: 86.63 T Vétel a BÁV 71 . aukcióján 1986-ban Kiállítva: 1923 Emst XXVI. 72. (?); 1986 BÁV 71.11 8.; 1990 Quaiitas; 1993 MNG 95.; 1994 Szombathely MNG 25.; 1997-1998 MNG állandó kiállítás Irodalom: 1986 BÁV Kat. R: o. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom