Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
TANULMÁNYOK - ZSÁKOVICS FERENC: „Ifjú magyar rézkarcolók" - A grafika megújulása az első világháború után
ménykeltő képét festi elénk, másrészt sok jelét látjuk annak, hogy a nemes grafika egyre nagyobb megértésre talál a közönség körében. Nem volt tehát hiábavaló munka, hogy a Szinyei Merse Pál Társaság különös gonddal igyekezett közvetlenül és közvetve bíztatni és buzdítani ifjú tehetséges művészeinket, hogy szeretettel és elmélyedéssel foglalkozzanak a grafikával" - olvashatjuk az 1924. évi grafikai díj odaítélésének indoklásában."" 1 1923-tól az Olgyai-tanítványok nyerték el a szakmai elismerést, egymás után két alkalommal díjazták Varga Nándor Lajos munkáit (1923, 1924), majd AbaNovák Vilmost (1925), Komjáti Wanyerka Gyulát (1926), Tarjáni Simkovics Jenőt (1927), az évtized végén Aszódi Weil Erzsébetet (1929). Az 1920-as évek közepére a rézkarcoló nemzedék mestereinek válogatott lapjai bekerültek a Szépművészeti Múzeum grafikai kollekciójába is. Hoffmann Edith, a gyűjtemény vezetője már az évtized elejétől kezdve figyelemmel kísérte a fiatalok fejlődését, megnézte kiállításaikat, sőt már igen korán vásárolt is a bemutatott alkotásokból. A műkereskedők és gyűjtők közül is többen ajándékoztak rajzokat és sokszorosított grafikákat egyaránt. 1921-ben Rados Ernőtől, 1923ban Szilárd Vilmostól Szőnyi István korai grafikái, 1924-1925 között a Magyar Műkiadó Rt. által gondozott rézkarcok, 1926-ban a Magyar Rézkarcnyomó Műhely kisebb anyaga, többek között Aba-Novák Vil mos, Bene Géza, Istókovits Kálmán, Patkó Károly, Szőnyi István, Patkó Károly és Tarjáni Simkovics Jenő alkotásai kerültek a gyűjteménybe. 5 Ezek közül több szerepelt - Kmetty János, Szobotka Imre és Uitz Béla alkotásai mellett Aba-Novák, Istókovits, Szőnyi és Varga rézkarcai - a múzeum reprezentatív, összefoglaló tárlatán 1924-ben, melyen a 19-20. század magyar grafikáját mutatták be a nagyközönségnek."" 1931-ben az egykori tanítvány, Varga Nándor Lajos követte Olgyai Viktort a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Osztályának élén. A főiskolán rendezett grafikatörténeti kiállítás-sorozatának második tárlata (1943) az első világháború utáni időszak rézkarcművészetét elevenítette fel. Az 1920-1930 közötti periódusban készült grafikai lapokat - melyek többsége növendékek munkájaként a grafikai műhelyben készült -, a tanszék archívumából válogatták.^ „A grafikai művészet példátlan virágzásának ideje volt ez a körülbelül tíz esztendő" - emlékezett vissza erre az időszakra Elek Artúr Grafikai művészetünk hőskora című kritikájában. „Egymás után, de inkább egyszerre jelentkeztek eredetinél eredetibb és tudás dolgában erősebbnél erősebb tehetségek, akik példájukkal egymást serkentették különb és még különb eredményekre. Olgyai Viktor volt ennek a korszaknak az apostola, kifogyhatatlan lelkességű mestere, tanítója és buzdítója. Jobbára az ő tanítványai közül került ki a kor vezető grafikusi nemzedéke. Tehetségükkel és remek eredményeikkel azok a fiatalok termékenyítőén hatottak a főiskolán kívül, sőt attól távol élő művészekre, nemcsak a velük egykorúakra, hanem a náluk idősebbekre is, s megtörtént, hogy olyan művészekben ébresztették életre eredendő grafikusi tehetségüket, akik grafikával addig sohasem foglalkoztak s arra nem is gondoltak."'' 10 JEGYZETEK 1 A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült művészek grafikai lapjairól: A magyar grafika külföldön. Bécs 1919-1933. (Kai.) Szerb: R. Ba|kay Eva. Budapest, MNG, 1982.; A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933. (Kat.) Szerb: R. Bajkay Éva. Budapest, MNG, 1989. 2 Varga 1937; Varga Nándor Lajos: Adattár a metszóművészefhez, II. Fametszők és rézkarcolók munkasora 1 89 1 - 1 944. A szerző kiadása, Budapest, 1945. 3 A korszak grafikai művészetét Elek Artúr és Rosner Károly néhány nagyobb tanulmányban foglalta össze: Elek 1930; Elek 1937; Rosner 1938. 4 A első világháború utáni inflációs időszakról: Lyka 1 984. 1 3-2 1 .; Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció. In: Magyarország története 1918-1990. Szerk.: Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák La|os. Budapest, Korona, 1995. 68-99. 5 Lyka 1984. 20. 6 Elek 1937. 205. 7 Az Auróra kiállításáról Elek Artúr a Nyugatban, a Helikon Galéria tárlatáról Rabinovszky Máriusz az Ars Unában közölt kritikát: Elek 1922; (-szky) (Rabinovszky Máriusz): Magyar grafikusok. Ars Una, I. 4. 1924. január, 165-166. 8 N. N Magyar rézkarcok. A Műbaráf, II. 10. 1922. 205. 9 A Mentor olvasószobájában „állandó grafikai kiállítást" láthatott a közönség, az itthon készült lapok mellett az emigrációban élő Mattis leutsch János, Uitz Béla és Bortnyik Sándor grafikáit is bemutatták. Csaplár 1996. 2-3. 10 A Magyar Műkiadó Rt. Ars Unában 1923-1924 folyamán megjelent hirdetései szerint „Modern magyar és külföldi művészek rajzait, rézkarcait és kőrajzait" forgalmazták, többek között Lieberman, Slevogt, Corinth lapjai is szerepeltek kínálatukban. Ars Una, I. 1 . 1923. október. 1 1 Szőnyi István 1923, Aba-Novák 1923. 1 2 Rabinovszky Máriusz: Művészi sokszorosító eljárások. Nyugat, 1926. I. 93.
