Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZSÁKOVICS FERENC: „Ifjú magyar rézkarcolók" - A grafika megújulása az első világháború után

1 3 Hoffmann Edith: Útmutatások a metszetgyűjtéshez. Műbarát, I. 3. 1921. március 15. 50-53.; Metszetek állapotáról és restaurálásáról. Műbarát, I. 4. 1921. április 1. 73-75.; A metszetek „état"-irólHl. Műbarát, I. 8. 1 92 1 . június 1. 165-168.; Műbarát, 1. 9-10. 1921. június 15. 189-193.; Rézlemezek és fadúcok sorsáról. Műbarát, I. 15. 1921. szeptember 15. 265-268. 14 Hoffmann Edith: i. m. ( I 3. j.) 50. 15 Rados Ernő (?-?), műkereskedő, műgyűjtő, az 1920-as években főbbek között Hincz Gyula és Bene Géza mecénása volt. „A forgalom mind sűrűbbé vált. A rézkarc iránt érdeklődők mind gyakrabban járták a műtermet, néha vásárlókkal, műkereskedőkkel tarkítva, a vásárlások mind sűrűbbekké váltak, a fiúkon is meglátszott." Nagy 1983. 93. 16 Szilárd Vilmos (?-1964), az Auróra Műkereskedelmi Rt. igazgatója, A Műgyűjtő folyóirat szerkesztője volt. Gyűjteményének egy része 1940-ben ajándékként (Itsz.: 1940-2639-2825), illetve 1967-ben hagyatékából vétel útján (Itsz.: G.67.27-69, G.67.93-244) került az MNG Grafikai Osztályának anyagába. 17 Bedő Rudolf (1891-1978.), műgyűjtő, művészeti író. Rajzkollekciójának több lapja gazdagította a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti gyűjteményét. Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története III. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1972-1973. Pécs, 1975. 287-296. 18 Válogatás füst Milán műgyűjteményéből. (Kat.) Szerk.: Ladányi József. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1992.; Bajkay 1992b. 19 Dr. Móricz Miklósné Miskolci Erzsébet (1892-1991.), Dezsőné 1982. 1. 20 A Magyar Rézkarcnyomó Műhelyről: Dezsőné 1982; Sáfrán Gyöngyi: A Műhely és alapítója. Új Tükör, XX. 29. 1983. 16-17. A Műhely korai periódusát dokumentáló, fontos próbaés számozott nyomatokat tartalmazó rézkarcanyag 1983-ban a nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményébe (Itsz.: 83.1 .1-41 .) került. 21 N. N.: Rézkarc kiállítás. Pesti Hírlap, 1921. december 18. 22 1926 Rézkarcnyomó Műhely 23 Magyar Rézkarcnyomó Műhely 1. albuma. (Aba-Novák Vilmos, Markó Lajos, Szőnyi István és Tordai Schilling Oszkár egy-egy rézkarca), Budapest, é. n. (1928); Magyar Rézkarcnyomó Műhely 2. albuma. (Brenner Nándor, Patkó Károly, Tihanyi János Lajos, Gy. Sándor József egy-egy rézkarca), Budapest, é. n. (1929), Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály, Itsz.: G. 178-1 79. 24 Olgyai Viktort 190ó-ban hívták meg a grafikai szaktanfolyam vezetésére az Országos Magyar Mintarajziskola és Rajztanárképzőbe [a Képzőművészeti Főiskolára). Tanári működésének első, 1906-1914 közötti periódusáról, a sokszorosító grafika helyzetéről: Varga Nándor lajos bevezetője. Grafikai Gyűjtemény 1. kiállítása 1906-1914. Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1942. 3-1 1. 25 Lyka 1926. 49. 26 Lyka Károly: Olgyai Viktor. MM 1929. 5. 290-292.; Elek 1937; Elek Artúr: Grafikai művészetünk hőskora. Újság, 1943. június 1 1. 27 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola növendékeinek származási, minősítési lapjai 1921-1929. Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltár Itsz.: 11 /a 100-131 . 28 A visszaemlékezések közül igen fontosak, sok személyes jellegű információt tartalmaznak F. Antal Elemér emlékiratai, Nagy Imre emlékezései és Varga Nándor Lajos tanítványának, Gáspárdy Sándornak Olgyai Viktor művészetéről és tanári munkásságáról írt szakdolgozata: F. Antal 1983; Nagy 1983; Gáspárdy 1932-1933. 29 Nagy 1983. 393. (Barcsay visszaemlékezése); Teleki Raph: Varga Nándor Lajos. Pesti Napló, 1938. november 27. 35. 30 1923 Ernst; 1924 Ernst - OMKKF 31 Elek 1937. 204-205. 32 Bajkay 1992, o. n. 33 Elek 1937. 204. 34 Karátson Gábor festőművész, Olgyai Viktor unokájának közlése. 35 Rembrandt rézkarcművészetéről több tanulmány és cikk jelent meg az 1920-as évek első felében: H. E. (Hoffmann Edith): Rembrandt rézkarcai. A Műbarát, I. 7. 1921. május 15. 149-151.; Bálint Aladár: Rembrandt rézkarcai. Magyar Grafika, 1921. 5. 71-72.; Elek Artúr: Rembrandtról. Nyugat, 1921. I., 961-962. Farkas Zoltán: Rembrandt-karcok. MM 1925. 7. 398-401.; N. N.: A XVII. század hollandi grafikája. MM 1925. 7. 435-436. 36 Kaveczky Zoltán levele Varga Nándor Lajosnak Firenzébe, 1925. május 17., Varga Nándor Lajos hagyatékában. 37 Lyka 1926.50. 38 Patkó Károly Lenkei Henrik: Régi mesterek közt (Budapest, a szerzők kiadása, é. n. [1922]) kötetéhez rézkarcmásolatokat készített a Drezdai Képtár festményeiről, 1923-as itáliai útja alkalmával került a reneszánsz mesterek hatása alá. Aba-Novák Vilmos és Varga Nándor Lajos 1925-1926 folyamán Franciaországban és Itáliában tett látogatásaik alkalmával tanulmányozták a nagy múzeumok klasszikus anyagát. 39 Az 1 920-as évek neoklasszicizmusa és az avantgárd kapcsolatáról: Zwickl 1993. 204-206. 40 Lyka 1984. 56. 41 B. Supka 1966. 1 0-1 3.; Zwickl 1 993. 203-206.; Uitz Béla és Nemes Lampérth József mellett igen fontos az 1920-as évek elején itthon tartózkodó Kmetty János közvetlen hatása. Kmetty, Szőnyi és Aba-Novák egymásnak dedikált rajzait és rézkarcait a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum Ferenczy Múzeum és a MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára őrzi. 42 Szőnyi István annak ellenére, hogy a mester első helyen említette, nem volt Olgyai-növendék. „Soha senkitől nem tanultam grafikát, mindenre a magam erejéből jöttem rá" - írta Elek Artúrnak helyreigazítást kérő levelében. 1929. február 12. MNG Adattár 1 254Z/59. 43 1925 tavaszán a fiatal rézkarcolókról néhány kisebb cikk jelent meg: N. N.: Az ifjú magyar grafikai művészet képviselői. Olgyai mester tanítványai. Az Újság, 1925. április 12.; N. N.: A magyar grafikai művészet megújítása. Beszélgetés Olgyai Viktorral, a mesterrel és tanítóval. Az Újság, 1925. április 26. 44 Elek 1925. 439., 442. Hasonlóképpen emlékezett vissza Szőnyi István hatására Lyka Károly is: „Anélkül, hogy akarta volna, vezérüknek kezdték tekinteni. Erős tehetsége, puritán művészete köréje vonzotta a fiatalságot. Csakhamar benne látták az igazi modern festőt. Néhány éven át valóságos Szőnyi-lázban égett a főiskola ifjú nemzedéke, más fiatal festők is." Lyka 1984. 53. 45 Elek 1925. 442., 444. 46 Elek 1925. 444. 4Z Elek 1930; Elek 193Z. 48 Dezsőné 1982. 4. 49 Rabinovszky Máriusz: A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete kiállítása. MM 1 93 1 . 4. 250. 50 N. N.: A magyar művészek sikere Svájcban. Esti Kurír, 1924. július 1 3. 5 1 A külföldi sikerekről több ízben beszámolt a Magyar Művészet: N. N.: A zürichi grafikai kiállítás. 1925. 1. 44., 48.; A magyar grafika amerikai bemutatója. 1925. 8. 490-492.; Magyar grafikusok sikere külföldön. 1 92Z. 6. 427-430. 52 Az érdeklődő műgyűjtők, műbarátok és múzeumok Zürichben a 400 lapból 345-öt, az Amerikai Egyesült Államokban 1051 alkotásból 398-at vásároltak meg. Jelentős kollekció került a clevelandi Museum of Art gyűjteményébe is. 53 N. N.: Magyar rézkarcoló-művészek szereplése Itáliában. MM 192Z. 10. 666. 54 N. N.: Magyar grafikai kiállítás a British Múzeumban. Az Újság, 1929. november 30. 55 Lyka Károly jelentése a Szinyei Merse Pál Társaság jutalomdíjairól. 1925. január 25. Kézirat Varga Nándor Lajos hagyatékában. 56 Jeszenszky Sándor jelentése a Szinyei Társaság tízévi működéséről. MM 1930. 1. 58. 57 A grafikák az MNG gyűjteményébe kerültek Rados Ernőtől: Itsz.: 1921-724-726, 1927-1836-1883, Szilárd Vilmostól: Itsz.: 1923-1473-1481, a Magyar Műkiadótól: 1924-1573, 19241583-1593, Pogány Kálmántól: 1925-1615-1625, dr. Schilling Aladártól: 1926-1728-1732. 58 P. K. (Pogány Kálmán): A 19-20. század magyar grafikája. Ars Una, I. 8-9. 1924. június. 353-354. 59 Varga 1943; A Grafikai Osztály Archív Grafikai Gyűjteményéről: Zsákovics 2001 . 60 Elek Artúr: Grafikai művészetünk hőskora. Újság, 1943. június 1 1.