Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZSÁKOVICS FERENC: „Ifjú magyar rézkarcolók" - A grafika megújulása az első világháború után

ZSÁKOVICS FERENC „Ifjú magyar rézkarcolók" A grafika megújulása az első világháború után Az első világháborút követő évtized Európa-szerte a grafikai művészetek, a sokszorosító technikák megújulásának, látványos fellendülésének időszaka volt. Magyarországon a klasszikus mélynyomású technikák, a rézkarc és rézmetszet fémjelzik ezt a periódust, melyet már a legjelentősebb korabeli kritikusok - Bálint Jenő, Elek Artúr, Lyka Károly, Rabinovszky Máriusz - is a magyar grafika reneszánszaként, újabb felvirágzásaként értékeltek. A kiállítási katalógusok műtárgysorait böngészve, a művészeti folyóiratok, az Ars Una, A Műbarát, a Magyar Művészet illusztrált cikkeit és a Varga Nándor Lajos által összeállított, a korszak giafikai termését összefoglaló adattárakat lapozgatva," illetve a sokszorosított grafikai gyűjtemények, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria anyagát áttekintve a maga teljességében bontakozik ki előttünk az évtized rézkarcművészete. 3 Ha az 1920-as évek grafikai fellendülésének okait kutatjuk, számos összetevővel kell számolnunk. Különösen meghatározó a világháború utáni válság, az általános pénzromlás, a gazdasági élet bizonytalanná válása; kezdeti konjunktúra után egyre inkább beszűkült a vásárlók rétege, szinte pangott a műkereskedelem/' Igen kevesen engedhették meg maguknak, hogy nagyméretű olajfestményeket vásároljanak, a művészetkedvelő közönség számára elérhetőbbé váltak a kisebb, olcsóbb rajzok és sokszorosított lapok. Lyka Károly visszaemlékezése szerint „a művészi technikák közül külön kiemelést érdemel a grafika, elsősorban ennek legnemesebb faja, a rézkarc, ame ly k orszakunkban nevezetes színvonalra emelkedett. (...) Szaporább művelését bizonyára elősegítette az is, hogy egy grafikai lap előállítása sokkal kisebb befektetést kíván, mint amekkora egy olajfestésü kép készkiadása. Sokszorosító technika lévén, az egyszer elkészített lemez alig számba jöhető költséggel sok levonatot enged meg. Mindez a gazdasági válságok VARGA NÁNDOR LAJOS: Önarckép szakállal, 1923 NÁNDOR LAJOS VARGA: Self-Portrait with Beard, 1923