Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZSÁKOVICS FERENC: „Ifjú magyar rézkarcolók" - A grafika megújulása az első világháború után

idején nem lényegtelen szempont".'

1 Egyre nagyobb volt az érdeklődés a sokszorosított grafikák - a rézkarcok mellett a litográfiák és a fametszetek - iránt, melyek kisebb méretük és többpéldányos sorozataik ellenére hasonló művészi-esztétikai élményt nyújthattak, mint a reprezentatívabb műalkotások. „Az addig csaknem semmibe vett rézkarcnak gyűjtői jelentkeztek, amatőrjei. A közönség érdeklődésének megfelelően a műkereskedők foglalkozni kezdtek a grafikával, vásárolni és kiállítani a lapokat. Az újon feltűnt műkereskedők között akadtak, akik a grafikára specializálták magukat, akik szerződésszerű megállapodásra léptek a fiatal művészekkel, és munkáik terjesztését megszervezték. Mások egy-egy művész rézkarcait albumba gyűjtötték. Rézkarcnyomó műhely nyílt meg a fővárosban, amely szegény sorsú grafikusainkra nézve nagy könnyebbséget jelentett. A forradalmak után következett mesterséges pénzbőség korszaka volt az" - állapította meg Elek Artúr összefoglaló tanulmányában.

0 Kisebb galériák, kiállítótermek falain, mappáiban egyre nagyobb számban képviselői, a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Osztályán dolgozó Olgyai-növendékek is. A kritika nagy rokonszenvvel fogadta a kiállításokat, a legnagyobb elismeréssel szóltak a bemutatott alkotásokról, illetve a rendezők úttörő kezdeményezését is méltatták.

7 „Érdekes vállalkozás, melynek itt volt már az ideje, az utóbbi néhány esztendőben támadt nagyon tehetséges grafíkusnemzedéknek végre módot nyújtott a gyűjteményes vállalkozásra. Míg régebben inkább csak másodrendű művészek adták magukat nálunk a grafikára, szorgalmas és a grafikai technikák fogásaiba szerelmes művészek, az újabb nemzedék sorában egyéb téren kitűnt kiváló tehetségek is teljes ambícióval művelik a rézkarcot."" Az Auróra tárlatát értékelő cikk írója Szőnyi István, Kmetty János rézkarcai mellett a legújabb generáció képviselői közül Derkovits Gyula és Aba-Novák Vilmos munkáit emelte ki. A modern törekvéseket támogató Mentor Könyvesbolt és Galéria is bemutatta és értékesítette azokat a sokszorosított lapokat, melyeket a Magyar Műkiadó Rt. 1923-tól kezdve tett közzé.

9 A kiadó közvetlen 2. JÁNDI DÁVID: Az Auróra műkereskedés reklámja, 1922 DÁVID JÁNDI: Advertisement of the Gallery Auróra, 1922 jelentek meg a sokszorosított grafikák. Elsőként rendezett csoportos tárlatokat Réti Gyula és Szilárd Vilmos az Aurórában [Magyar művészek rézkarckiállítása, 1922), Bálint Jenő az Alkotás Művészházban [Modern grafika, 1923), illetve Bálint és Dénes Lajos a Helikon Galériában [Magyar grafikusok a „Magyar Műkiadó" anyagából, 1923-1924.). Ezeken az idősebb generáció tagjai mellett már igen korán szerepeltek lapjaikkal a legfiatalabb nemzedék kapcsolatokat kiépítve elsősorban a fiatalok alkotásainak népszerűsítését vállalta fel, Aba-Novák Vilmos, Bene Géza, Istókovits Kálmán, Kmetty János, Korda Vince, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Szobotka Imre, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos, Walleshausen Zsigmond alkotásait kínálta a grafikát kedvelő közönségnek.'

0 Ajánlataikat, Szőnyi István és AbaNovák Vilmos korai rézkarcait illusztrált katalógusokban is közreadták.'

1