Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

ÉLETRAJZOK ABA-NOVÁK VILMOS [Budapest, 1894. március 15. Budapest, 1941. szeptember 29.) Középfokú tanulmányait a budai reáliskolában végezte, majd 1912-1914 között a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakán Révész Imre tanítványa volt. 1912-től használta az Aba előnevet, ezután Aba-Novák Vilmosként szignálta alkotásait. 1913 nyarán ösztöndíjasként dolgozott a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf korrigálta. 1914-1918 között katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. 1 91 8-ban szerzett közép- és felsőfokú rajztanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán. 1 91 8-1 91 9-ben a budapesti Műegyetem Rajzi Tanszékén kisegítő tanársegédként működött. 1919-1920 folyamán Berény Róbert Városmajor utcai műtermében együtt dolgozott Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal. 1919-1924 között több nyarat töltött Bodajkon és Tarjánban. 1 921 -tői 1924-ig továbbképzős művésznövendék volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezette Grafikai Tanszéken. 1922-ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. 1923-ban tagjává választotta a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, ekkortól rendszeresen részt vett itthon és külföldön rendezett kiállításaikon. Nyolc rézkarca 1923-ban a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában jelent meg, melyekről illusztrált katalógus is készült. Festményeit először 1 924-ben az Ernst Múzeumban mutatta be. 1924től 1 927-ig a Zugligetben élt és dolgozott. 1 924-től részt vett a KUT, majd a Munkácsy-Céh tárlatain. 1925-ben Savonarola című rézkarcával elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. 1 925 nyarán Patkó Károly, Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felsőbányán festett, ebben az évben feleségül vette élettársát, Vulkovics Katalint. A Szinyei Társaság ösztöndíjával 1 926-ban franciaországi tanulmányutat tett. Ez évben rézkarcait Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő és Szőnyi István alkotásaival együtt állították ki a Magyar Rézkarcnyomó Műhelyben. 1927-1 928-ban többek között Patkóval, Tarjánival, Kelemennel, Barcsay Jenővel és Mattioni Eszterrel a Somogy megyei Igaion és Törökkoppányban töltötte a nyarat. 1 927-ben gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban, még ebben az esztendőben Fonó Lajos vegyészmérnökkel megalapította a Norma Festékgyártó Üzemet, mely 1931-ig működött. 1928ban elnyerte a Szinyei Társaság nagy aranyérmét, és a társaság tagjává választották. Ebben az évben megszületett lánya, Judit. 1928-tól a Belvárosi Szabadiskola tanára volt, majd 1 930-1937 között művészeti magániskolát vezetett Budapesten. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ettől az időtől kezdve folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon. Itáliában az olajfestésről áttért a temperatechnikára, olaszországi képeiből 1931-ben gyűjteményes tárlata nyílt az Ernst Múzeumban. Az 1930-as évek folyamán több nyarat töltött a művésztelep tagjaként Szolnokon, illetve 1 935-től Nagy Imre meghívására Erdélyben, Csíkzsögödön. Ott készült cirkusz- és nép-életképeit többször bemutatták a Frankel Szalon tárlatain. 1 932-ben jelent meg Huszonnégy kép című önálló albuma, melyben temperafestményeit reprodukálták. 1 93 1 -tői kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott (a szegedi Szent Demeter-kápolna falképe, 1 93 1 ; a jászszentandrási templom freskói, 1933; a szegedi