Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - VÉGH JÁNOS: Gótikus szobrok barokk oltárokban

ség vallási életében és jogszolgáltatásában betöltött ­nagyobb méretű oltár kívánkozott, akárcsak valamivel korábban a lőcsei plébániatemplomba. Az új oltárba az­tán itt is átmentették az előző legfontosabb motívumát, a több mint ötszáz esztendős aranylapot, de középre téve, a nagy aranymező ragyogását is kihasználva, nem pedig olyan szégyenlősen, a figurákat egy oromzat fia­tornyai közé rejtőén, mint a Szepesség fővárosában. JEGYZETEK 1 HOMOLKA, JAROMÍR-HORVÁTH, PAVOL-KOTRBA, FRANTISEK-KOTRBA, VIKTOR-PASTEKA, JULIUS-TILKOVSKY, VOJTECH: Majster Pavot z Levo­ce, tvorca vrcholného diela slovenskej neskorej gotiky. Bratislava 1961, 99. Szép sorozat az apostolokról ugyanott 100-114. feke­te-fehér és XXXII. színes tábla. 2 KELLER, HARALD: Der Geschichtsbewusstsein des deutschen Huma­nismus und die bildende Kunst. Historisches Jahrbuch 60 (1940) 664-684; Henckelről a legújabb összefoglaló VEGH, JÁNOS: Der Johannesaltar des Stadtpfarrers von Leutschau Johannes Henckel. Eine ikonographische Studie. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschich­te 46/47(1993-1994) 763-774. 3 Rövid összefoglalás róluk VEGH JÁNOS: Falfestészet, B) Német és cseh stiluskapcsolatok. In: MMűv 1987, 480, 694-696. kép. 4 KOTRBA, FRANTISEK-KOTRBA, VIKTOR: Levocsky oltár Majstra Pavla. Bratislava 1955,15-17, 57-76. A szekcsőaljai oltárról RADOCSAY 1967,37,211-212,34. kép; Gotické umenie z kosickych zbierok. Red. GLATZ, ANTON C. Kosice 1995, c. 6/a-k (GLATZ, ANTON C). 5 Uo., c. 3. 6 MERKLAS, WENZEL: Die mittelalterlichen Kunstwerke der Jakobskirche in Leutschau. Mittheilungen der K. K. Central-Commission zur Erhaltung und Erforschung der Baudenkmale 5 (1860) 278-281. 7 SCHÜRER-WIESE 1938, 66,195-196. 8 Ld. a 4. jegyzetet! 9 HOMOLKA, JAROMÍR: Plastická vyzdoba oltára. In: HOMOLKA et al. i. m. (1. j.), 65-67. A cseh mesterről HOMOLKA, JAROMÍR: Príspevek k poznani ceské plastiky na konci 14. stolett. Umëni 7 (1959) 107­111. 10 RADOCSAY 1967, 33-34,190-192, 29-30. kép. 11 Ld. a 4. jegyzetet! 12 Spitzről TIETZE, HANS: Die Denkmale des politischen Bezirks Krems. Wien 1907 (Österreichische Kunsttopographie, 1), 389, Fig. 273, 277. Ybbsitzről PREULER, ULRIKE: Studien zur Bautätigkeit der Viertellade von Steyr in Niederösterreich. Dipl.-Arb. Wien 1998, 68, 117. Ezekre az analógiákra Endrődi Gábor hívta fel figyel­memet, segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 13 PREISING, DAGMAR: Das Hochaltarretabel von St. Viktor in Xanten ­Reliquie und Bild am Ende des Mittelalters. In: Gegen den Strom. Meisterwerke niederrheinischer Skulptur in Zeiten der Reformation 1500-1550. (12. 12. 1996 - 2. 3. 1997, Suermondt­Ludwig-Museum, Aachen) Red. GROSS, SIBYLLE. Berlin 1996, 67­78, Abb. 1, Taf. 3. VÉGH JÁNOS GÓTIKUS SZOBROK BAROKK OLTÁROKBAN Az ellenreformáció kiteljesedésének időszakában már Magyarországon is magától értetődő volt a barokk stí­lus. Mégis nem egy helyen látjuk, hogy az újonnan épült, a korszerű stílus minden ismérvét mutató oltár fő motí­vumaid középkori szobrot választanak. (Érdekes módon arra alig ismerünk példát, hogy az új együttes közepé­be táblaképet illesztettek volna. A kétdimenziós fest­ménynél talán a szobor plaszticitásából adódó erőtelje­sebb megjelenést hiányolták. Kivételek a kegyképek, amelyeknek csodatételre is képes sugárzása kipótolni látszott ezt a hiányt.) 1 Ennek a gyakorlatnak jól ismert példája, ahol az új oltár létrejöttének közvetlen előzményeiről is tudomá­sunk van, Lőcsével (Levoca) kapcsolatos: a plébánia­templom kevés számú barokk oltárainak egyike szép középkori Jézus születése-csoportot őriz. Itt a korábbi szobrok utólagos oltárba foglalásának oka az, hogy a fi­gurák nem ebből a templomból származnak, hanem 1698-ban általános meglepetésre a városháza pincéjéből kerültek elő. A tanács valamilyen régi okiratokat keres­tetett, amikor egy nagyméretű szekrény elmozdítása után egy vasajtóra bukkantak, mögötte egy elfelejtett lép­cső vezetett a pincébe. Az ott megtalált figurákat nagy örvendezéssel, harangzúgás közepette szállították át a közeli plébániatemplomba. 2 Az esemény hátterének megértéséhez tudnunk kell, hogy a templomot a túlnyo­mórészt evangélikus városban Lipót császár rendeleté­re 1674-ben, majd a Thököly-felkelés Litán ismét 1687­ben erőszakkal vették el a protestánsoktól, tehát a kato­likusok - illetőleg képviseletükben a tudósítás jezsuita szerzője - nagy örömmel konstatálhatták a páratlan szépségű, időtlen idők óta rejtőző Jézus születése-cso­port előkerülését éppen a második, véglegesnek érzett rekatolizálás Litáni időszakban, sőt: ebben ügyük mennyei igazolását látták. A szobrokat a templom szentélyébe, a lecke-oldalra helyezték, talán azért ide, hogy megteremtsék a másik oldalon látható nagy méretű középkori szentségtartó vizuális ellensúlyát. Valószínűleg arra számítottak, hogy a városban szabályos Mária-kegyhely fog majd kialakul­ni - a csodás előkerülés ehhez jó kiindulópontot jelen­tett - imameghallgatásokkal, fogadalmi ajándékokkal, zarándoklatokkal és minden egyébbel, ami ehhez tarto­zik. Nyilván ekkor került volna sor egy a főoltártól füg­getlen külön kegyoltár felállítására, akár a templom kö­zepén, mint például Mariazellben, akár csak az oldal­falhoz simuló mellékoltárként, mint Máriapócson. Ez azonban pontosan nem ismert okból végül is nem kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom