Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - VÉGH JÁNOS: Gótikus szobrok barokk oltárokban

vetkezett be, talán azért, mert itt nem csupán a minden kegyelmet közvetítő Istenanya, hanem egy egész csoport került elő, amelynek Mária főszereplője volt ugyan, de a többiek jelenléte akadályozta, hogy a figyelem rá koncentrálódjék; az isteni Gyermek figuráját egyébként nem találták meg a pincében. A 18. század második felére már világos volt, hogy a kegyhely kialakulására nem lehet számítani; alighanem ez a felismerés eredményezte a jelenlegi oltár felállítását a Szepességben rendkívül befolyásos Csáky család akkor kivételesen fontos pozíciót betöltő tagjának, az ügy rendbetételéért anyagi áldozatra is hajlandó Csáky Miklós esztergomi érseknek a költségén. Ezt nagy családi címer hirdeti a volutás, csavart oszlopos, szemmel láthatóan igényes építmény ormán.

3 A lőcseihez igencsak hasonló esemény történt egyébként az ország délkeleti szélén, Nagyszebenben (Sibiu), ahol egy földbe ásott késő középkori feszület került elő szinte teljes épségben; a tényt rögzítő beszámoló szerint annak idején a protestáns képrombolás elől rejtették el. A feszületet utóbb Bécsbe vitték, ahol egy kecses rokokó keretbe foglalva állították fel az Alserstrassén álló