Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

riáival, a mű egésze azonban allegorikus tartalmú: közelebbről történeti allegória. Kifejezi ezt címe is, miszerint a mű Szent István, Könyves Kálmán és Nagy Lajos korát ábrázolja, azaz a magyar művelődés 1000-1312 közötti periódusát. A képhármas voltaképpeni tárgyát nem a történelmi személyek, hanem konkrétan maga a történelmi idő alkotja. Ezt szimbolizálják az uralkodók is, meghatározó módon Szent István, akinek díszes cibórium alatt álló koronás alakja - az Intelmek írójaként mintegy a „magyar művelődés szentjeként" magasztosul elénk. A korszak egységét, s az egyes szereplők különböző életidejét is egyazon eszközzel, az architektúra tagolásával érezteti a festő. A három uralkodó, a köréjük gyűlt literátusok és művészek gyűrűjében egyetlen roppant méretű, román stílusú csarnokban tevékenykedik, s ez a csarnok maga jeleníti meg a korszakot. Talán leginkább „a történelem megszentelt csarnokaként" jellemezhetnénk e helyet, melyben - mintegy a történelmi öröklétben - időznek a különböző korokban élt hősök. E csarnok egységét önmagában semmi sem zavarja, s csupán a nézők oldaláról tűnik úgy, mintha az előtér hármas osztatú árkádsora tagolná azt. A díszterem hármas képének sikere nyomán Lötz megbízást kapott a szemközti keskeny fal másik hármas képének megfestésére is. A Mátyás korabeli humanizmus, a reformáció kora és irodalmunk alakjai a 18. század végéig című történeti allegória 1892-re készült el. A díszterem végül nem maradt a megszokott szimbolikus alakok nélkül. Lötz, Schickedanz dekoratív teremdíszítését kiegészítendő, a fedélszék nyolcszögletű mezőibe a Költészetet és a Tudományt szimbolizáló nőalakokat is megfestette. S. K. KELETI GUSZTÁV: AZ Akadémia nagy termének falképeiről és a művészeti díszítéséről. Felolvasta 1888 V. 6-án, a közgyűlésen. In: KELETI 1910, 372-399; DIVALD 1917, 37-46; YBL 1938, 245-265; SZÉPHELYI 1983; SZVOBODA 1986, 150-151; KEMÉNY 1992, 118-125; Budapest 1992a 72. sz. (GELLER KATALIN); Budapest 1995,1. 1. 8. sz; Budapest 1996 b, 29. XII-5. A Rombolás géniuszának diadala - vázlat 1878 Zichy Mihály (1827-1906) Olaj, vászon, 80,7 * 100,5 cm A zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum letétjében Monokróm jellegű, grafikus vázlat A Rombolás géniuszának diadalához. Az előtérben balra az 1877-ben kirobbant orosz-török háború két jelenetét láthatjuk. Középen két család, egy gyermekét átölelő anya és egy földön fekvő asszony, aki gyermekét férje felé nyújtja. A szemét eltakaró férfit ruhátlan, lebegő nőalak hívogatja. A démoni nő mellett szárnyal férfi párja, a rombolás géniusza, avagy a démon, aki kitárt karral irányítja a lenti eseményeket, lobbra a háttérben felemelt kezű, trónon ülő férfi látható. A vázlat alakcsoportjain Zichy később nem változtatott, a szereplők azonban itt még „arctalanok", nem felismerhetőek. Az orosz-török háború jelenetei nagyjából megegyeznek a kész kép kompozíciójával, a török katonára azonban itt még nem a nagyherceg, hanem egy fiatal orosz tiszt lő rá. A vázlaton csak a kettős kereszt látható a jelenet fölött, Sándor cár azonban, aki a keresztet tartja, nem. A hátrébb trónoló, kulcsot tartó alak, aki a végleges változaton IX. Pius pápa, itt még nem felismerhető. A mögötte zajló jelenetből csak kivehetetlen alakok látszanak, a háttér megváltó, fényt hozó alakja teljesen hiányzik. Ez a vázlat nyilván csupán alaktanulmány a nagy képhez, annak eszmei mondanivalóját nem tükrözi. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán őrzött Démon-tanulmányon kívül (ltsz.: F. 60.30) más vázlatát nem ismerjük a hatalmas (447 x 550 cm) festménynek, noha az Ernst Múzeum 1927-ben rendezett emlékkiállításán A Rombolás géniuszának még több vázlatát is kiállították. F. E. GELLER 1990; BERKOVTTS 1964,130. XII-6. Emléklap Szent István államalapítói tevékenységére 1880-as évek Wagner János (19. század második fele) - Udvarlaky Béla (1849-1885 k.) - Grund Vilmos (1870-1880-as évek) Papír, kőnyomat, 62,8 x 90,3 cm Felirata a lap alján: „Dicső Szent István királynak, a magyar állam alapitójának emlékezete. Tervezte Wagner János. Rajzolta Udvarlaky Béla Kőre rajz és ny. Grund V. Kiadja Szinay István Miskolczon" - A cím alatt az egyes képek feliratai: „A magyarok